Olyan témákban is, amiről halvány segédfogalmunk sincs (leginkább azokról). Mert jogunk van a véleményünkhöz, mert mi csak őszinték vagyunk és legfőképpen, mert építő jelleggel kritizálunk.

Bele kell szólni, hitelteleníteni kell, kötözködni, alázgatni, önnön felsőbbrendűségünket hirdetni. Mert nyilvánvaló, hogy igazunk van. A hiba egyértelműen a másik emberben van. Ha nem bírja a kritikát az a szerencsétlen, akkor meg miért nem bújik el már a világ elől? Feltűnhetne neki, hogy nem a hozzá hasonló gyengéknek való ez a világ.

Ha nem akarja, hogy b@sztassák, viselkedjen normálisan.

Mi olyan nehéz ezen? Ja, ezt nem ide. Bocsi.

Csak eljátszottam egy pillanatra a gondolattal, mi lenne ha beilleszkednék a "normálisak" közé.

Ijesztő percek voltak.

Egyébként meg a pszichológus bácsi szerint, akinek a könyvét olvasom épp:

Annak van problémája, aki kritizál, nem annak, akit kritizálnak."

Nagy gondban vagyunk ezek szerint. Sok a problémás ember.

De mit tudhat ő, nem igaz? Csak egy pszichológus, nehogymá' jobban tudja! 

További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod. 

• megmondóember önreflexió

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!