Ki akarsz lenni nekem?

Mindenki azt mondja, ti olyanok vagytok, mint az ég és a föld. És tudod, néha elhiszem.

Elhiszem azt, hogy annyira nem passzolunk, mint a zokni és a szandál. Aztán mindig arra gondolok, mi ketten mégiscsak egymásnak valóak vagyunk. Mert értjük azt, amit ők még nem. Mert érezzük azt, amit mások még kicsit sem.

Ki akarsz lenni nekem? - - - érzések, gondolatok, lélekhangok,

Ha tudnád, hányan kívánják most a bukásomat. Ha tudnád, hányan kívánják épp a te bukásodat. De mondd csak, számít ez? Engedni kellene, hogy mások írják helyettünk a mi történetünket? Furcsa, hogy mégis a félelem az, ami bezár mindkettőnket, és mégis pont ez az a félelem, ami egyre jobban közelebb hozott. Hogy mennyire nehéz megtanulnom a te nyelvedet, és mennyire nehéz neked megértened az én lelkemet. És mégis, ki más érthetné jobban? És tudod nem az időzítéssel van a baj, nem is velünk, csupán csak azzal, ahogyan megpróbálunk küzdeni másokkal, magunkkal, egymással.

Nem akarok az lenni, aki egyszer csak elenged téged úgy, ahogyan azt korábban tették veled is és velem is. Az akarok lenni, aki a szemeidben is látja, mi az, ami bánt. Az akarok lenni, aki a perem széléről is visszaránt. De mondd csak, te ki akarsz lenni nekem? Egy igazi érzés, vagy csak egy múló érzelem?

További írások itt!

Instagram ITT

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Mounaji Barbi

Az írás, mint kifejezőeszköz mindig is jelen volt az életemben. A szenvedélyemmé vált, és ennek köszönhetően a lehető legtöbbet szeretnék átadni ebből másoknak.