Bár sok cáfolat érkezik annak kapcsán, hogy a fiatal generációból valóban kiveszett volna az egyenes tartás, a gerinc, sajnos tényleg ezt tanúsítják a tapasztalatok. Sajnos. Ugyanis én magam is a fiatalabb generációhoz tartozom, és az ilyen jellegű attitűdök miatt általánosítanak minket egy “bukott bálvány” szerű klisével. Szomorú vagy sem, meg tudom érteni az emberek gondolatait ezzel kapcsolatban.

A minap beszélgettem egy kedves ismerősömmel, aki éppen azt mesélte, hogy egy barátja lógatja az orrát, mert megcsalta a barátnője egy idősebb férfival, és ezt még csak nem is a leányzótól, hanem egy közös barátjuktól tudta meg.

Rögtön az ugrott be, hogy ma már ez a jelenség tényleg ennyire gyakori, magától értetődő, feledhető apróság? Hogy csak így egyszerűen megtörténik, továbblépünk és kész? Hát hol van itt a becsület, és a kölcsönös kommunikáció, amely mindennek az alapja? A kapcsolat milyenségét természetesen nem ismerem részleteiben, bár erről a felültetett fiúról éppenséggel köztudott, hogy egy rendes, kedves, lovagias ifjú, de nem ez számít. Sem az, hogy a megcsalt illető fiú, mert mindkét nem eljátssza a másik bizalmát, ha épp úgy adódik.

A lényeges pont ebben a témában az, hogy vajon hol csúszhattak el ennyire a dolgok? A morális értékrend alapjai, a lelkiismeret hívó szavának jelentősége?

Úgy vélem általános indokként felesleges lenne most a családi hátteret elővenni. Ismerjük, tudjuk, a csapból is ez folyik. Borzasztóan nagy szerepet játszik minden létező emberi kapcsolódást illetően, de ezúttal egy másik fontos tényezőre térnék ki. Mégpedig arra, mennyire iszonyatosan károsak azok a filmek, sorozatok, vagy “értéket képviselő, fontos üzenetet közvetítő” celebek a közösségi platformokon, akik valójában a lehető legrosszabbat adják át a fiataloknak útravalóként.

Mert való igaz, a streaming szolgáltatók dugig vannak olyan sorozatokkal, amelyekben a fiatalok előszeretettel prezentálják az “egyik kapcsolatból ugrok a másikba, hátba szúrom a másikat, mert rossz napom van, kavarok ezzel is azzal is, anélkül, hogy tudnának egymásról, mert túl komplikált az élet tinédzserként” sémát. És ezek, ha tetszik, ha nem, igenis hatással vannak a fiatalokra. Nem szexi egy toxikus kapcsolatban benne ragadni, nem okés a mindennapi droghasználat, mert csak “így lehet kibírni, elviselni az ősöket”, és egyáltalán nincs rendben döntéseket hozni anélkül, hogy levonnánk a megfelelő konzekvenciákat.

Történetesen az “Eufória” című sorozat jut eszembe, amely brutális kendőzetlenséggel mutatja be középiskolás fiúk és lányok életét. A pokol legmélyebb bugyrait ábrázolja, úgy, hogy maga a néző is lélegzetvisszafojtva izgul, vajon a főszereplő csaj megéli-e a másnapot a drog túladagolás miatt. Magában a sorozatban zseniálisak az alakítások, a vágások, a felvételek, és bizony a sorozat sok aspektusával tud azonosulni az ember, de egy alapból labilisabb, befolyásolhatóbb kamasznak semmiképpen sem ajánlanám. Mert véleményem szerint nincs benne valódi személyiségfejlődés, és bár előfordulhat, hogy a való életben is hasonló a helyzet, nem ezt kellene projektálni a fiatalok felé. De említhetném azt is, hogy egy toxikus, bántalmazó kapcsolat van benne már-már túlságosan idealizálva, romantizálva, és emiatt a tizenéves nézők elhiszik egy idő után maguk is, hogy rendjén van ez így.

• egyenesnek lenni korrektség személyiség

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!