Kortalan remekművek - Hair

Persze nem egyszerű arról írni, amiről már szinte mindent mindenkinek és a világ mindkét felén, illetve akkori felén elmondott. Most, amikor már csak egy oldal létezik, annak is Huntington szerint a végénél járunk, egészen másról szólhat, illetve jelképként segíthet mindenkinek, aki nem csupán a korszakról, hanem egy világképről óhajt tudomást, vagy éppen már nem tudomást venni.

Berger halála lényegében egy mese arról, hogy miképpen is kell a hatalomnak mindig találnia valamilyen általa legyőzhetőnek vélt ellenséget találnia, elterelve ezzel a figyelmet arról, hogy a csupán az eszköz és célértékeket keveri össze, miközben mindenkit biztosít arról, hogy ez bizony az ő érdekében történik. LSD-s látomások, minden idők legnagyobb funkymuzsikája, mindez olyan gyomorgörccsel párosítva a napfény mellé, amelyet érdekes módon slágerként játszanak a kereskedelmi rádiók, mégis, valójában a tragédia lett az, ami manapság mosolyra deríthet.

A magyar változat annak idején Nagy Feróval és a varázslatos Kaszás Attilával az akkor BS-ben talán még az eredetinél is hatalmasabbat ütött, legalábbis itthon, hiszen amellett, hogy idecsempészett valamennyit a tiltott gyümölcsből, mégis meghagyta a szabadon értelmezhető virágnyelv minden egyes apró finomságát, és a” mindenki, amire gondol” szabadságát.

Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a hazánkban akkoriban betiltott film magyar színpadi változatánál a sokáig betiltott Nagy Feró játszott a Nemzet Csótányaként, és amikor éppen Hitlernek szólt oda valamit a demokráciáról, az itthon egészen mást vetületben jelent meg, mint odakint.

A haj, mint jelkép, a társadalmi különbségek, mint leküzdhető akadályok, mind-mind egy idealista, vagy éppen keserédesen funk világot tártak elénk, és mesélnek a mai napi mindarról, hogy az ember ott lakozik az embertelenségben, és bizony ez fordítva i éppen így van.

Néhány percen múlik csupán, vagy egy apró tévedésen, hogy happy endet, vagy a Huntingtonit kapjuk.
Valójában mindkettőben van felelősségünk.

Illetve, a film szerint, csakis rajtunk múlik.

Bokros László