Megvan a 14. magyar gyógyhely!
28 éve nem nyilvánítottak hazánkban egyetlen települést sem gyógyhellyé. Most igen: Sárvár lett hazánk 14. gyógyhelye.
Egyszerre két városrészt – a gyógyfürdőt és a környező zöld területeket, valamint az Arborétumot és az annak területén fekvő Danubius Health Spa Resort Sárvár szállodát nyilvánította az Országos Tisztifőorvosi Szolgálat hivatalosan gyógyhellyé 2012. október 19-én.
Gyógyvíztől a gyógyhelyig
Sárvár életében 1961-től van jelen a gyógyvíz, ekkor a kőolajkutatások során találtak rá a folyékony kincsre. A gyógymedencék vize 1200 méteres mélységből érkezik és 43° C-os, de Sárváron van egy másik víz is, ami 2000 méterről, 83° C-os hőmérsékleten tör a felszínre, és fontos összetevője a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor és még számos nyomelem.
A gyógyvízre épülő idegenforgalom az 1980-as évek elejétől erősödött meg. A már korábban megépült fürdő és kemping évi átlagban 160 ezer látogatót fogadott. Akkoriban a jelenlegi fürdő helyén még sportpálya volt. 1983-ban tették le a Danubius szálloda, akkori nevén a Thermal Hotel Sárvár alapkövét. A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő 2002-es nyitása tovább erősítette Sárvár pozícióját az egészségturisztikai piacon. A fürdő és a szálló együtt vált tagjává 2004-ben az Európai Királyi Fürdők Szövetségének (Royal Spas of Europe).
A fejlesztések hatása és jövője
2011-re Sárvár Magyarország 7. leglátogatottabb települése lett. A fejlődés és népszerűség lendületét jelzi, hogy míg 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 26 ezer fő volt a dunántúli városban, addig ez a szám 2011-ben 444 ezerre emelkedett.
Idén újabb fontos fejezethez érkezett a település, amelynek természeti adottságai a gyógyhely cím elérésének tökéletesen megfeleltek: gyógyvize kiváló, minősített; a fürdőhely természeti környezete rendezett, parkosított; levegője kiváló; a zajszennyezés nem haladja meg a határértéket. A gyógyhellyé nyilvánítás társadalmi-gazdasági feltételei is adottak voltak: a gyógyfürdő kül- és belföldön egyaránt ismert; magas a település presztízse, jó a városimázs; a bel- és külföldi turizmus célpontja; nincs szennyező ipar, egyéb szennyező gazdasági tevékenység; megfelelő mennyiségű és minőségű szállóhellyel rendelkezik.
A gyógyhelyi fejlesztési tervek között szerepel egy új turisztikai célú tér kialakítása, a Nádasdy-vár hídjának és a Várkerületnek a felújítása, tematikus gyógyhelyi út létrehozása, a Csónakázó-tó környezetének rehabilitációja és gyógyhelyi tematikus terek kialakítása. Ám amíg ezek megvalósulnak, addig is érdemes Sárvárra látogatni, mondjuk egy paleo hétvégére 2013. január 18-20-ig.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez