Egy kádban a királlyal
Itt ma is járnak a konflisok a főúri villák között, gyógyvizet kortyolgatva sétálnak a családok és ősfás parkon át jutnak el a szerencselovagok a kaszinóba. Az eredeti tervek alapján felújított szállodák között mintha akkor állt volna meg az idő, amikor a legjobb volt az élet.
Az európai nagyvárosok századfordulós bája mindenhol csorbult már. Nem lehet milliós közösségeket, háború sújtotta élettereket konzerválni úgy, hogy közben az adott település lépést tartson a gazdasági fejlődés diktálta tempóval. Ez a világ rendje, amit vagy megszokunk, vagy megszökünk. Nekem idén tavasszal sikerült egy olyan helyre szöknöm, ahol tökéletesen megőrizték annak a kornak a hangulatát, amelyre nosztalgiával gondolunk, amikor Chopint hallgatunk, a monarchia idején játszódó filmet nézünk vagy Kafkát olvasunk.
Itt még ma is járnak a konflisok a főúri villák között, gyógyvizet kortyolgatva sétálnak a családok és ősfás parkon át jutnak el a szerencselovagok a kaszinóba. Az ízlésesen, eredeti tervek és fotók alapján felújított szállodák között mintha akkor állt volna meg az idő, amikor a legjobb volt az élet. Ez a városka nem vett tudomást a világháborúk borzalmairól és hamar elfeledte a kommunizmust. A SZOT-üdülők és vállalati beutalók kora már csak nyomokban érhető tetten, és a település összképe inkább olyan, mintha a XX. század minden rossz emlékét egy könnyed májusi szellő kifújta volna a 7-800 méteres hegyekkel övezett völgyből.
Utasra várva
Az elit alakulat
Mariánské Láznĕ, vagyis Marienbad egy 14.000 lakosú fürdőváros, amely egyike azon történelmi fürdőhelyeknek, amelyek az Európai Királyi Fürdők (The Royal Spas of Europe) szövetségét alkotják. Sárvár és Baden-Baden mellett Marienbad is azért lehet része ezen nívós névsornak, mert nagy múltú fürdőhely komoly gyógyászati háttérrel; van legalább egy luxus és egy első osztályú szállodája, valamint szanatóriuma vagy klinikája; természeti környezetben fekszik; wellness szolgáltatásai megfelelnek a VHO előírásainak; művészeti és kulturális szempontból is érdemes látogatni; és jól megközelíthető.
Bár Marienbad utcaképe legtöbbször úgy fest, mintha a nyugdíjas világkongresszusra érkeztünk volna, rengeteg gyerekekkel is élvezhető programlehetőséget találunk a városban és az azt körülvevő hegyoldalakon. A téli hónapokban igazi síparadicsom várja itt a kezdőket, akiket a szülők akár sí óvodába is beírathatnak. A mindössze két felvonóval üzemelő pályákat leginkább a helyiek használják munka utáni mozgásra, de az ide látogató családoknak remek lehetőség, hogy a gyermekeket megismertessék ezzel a sporttal. A sífutók persze kicsit komolyabb kihívásokkal is találkozhatnak, mint a lesiklók.
Minden évszakban gyönyörű, de a tavasz és az ősz a csúcsszezon
A nyári hónapokban is érdemes körülnézni a családdal a hegyoldalban, ahol fából épített parkban kalandozhatnak egész nap a gyerkőcök, akik egyáltalán nem számítanak másodrangú állampolgárnak az üdülővárosban. Marienbad felsőoktatási intézménnyel is rendelkezik. És bár sem pezsgő éjszakai, sem nyüzsgő campus élet nem várja őket, szívesen jönnek a diákok az ország legnevesebb szálloda ipari főiskolájára. Nem véletlen, hiszen itt nem jelent gondot befogadó helyet találni szakmai gyakorlatra. A történelmi városközpontban szinte minden ház szálloda. A Danubius Hotels 1650 szállodai ágyat tudhat magáénak, ami a teljes marienbadi befogadóképesség 25 %-a. A magyar lánc jelenleg is fejleszt, éppen egy gyönyörű régi épületből varázsolnak ötcsillagos luxusszállót. De a város magját adó parkos sétány mentén több helyen is magasodnak daruk, amelyeknek a lába főleg a hátsó utcákban áll. A parkra néző első házsor már elkelt. Magánlakást is nehéz venni, de azt inkább az áruk miatt: egymillió forintnak megfelelő korona fölött mozognak a négyzetméterek azokban az épületekben, ahonnan rálátni a Kolonádára, vagyis az oszlopos ivócsarnokra. Egyébként a város többi részén is prágai szinten tartják az ingatlanárakat.
A park már virágzik, nemsokára a ház is megújul
Európa tetején
Nincs min csodálkozni, volt idő, amikor St. Moritz után Marinbad volt Európa második legdrágább városa. Idejárt a fél világ gyógyulni. Megfordult itt Wagner, Mark Twain, Albert Schweitzer, Franz Kafka, Ferenc József, Gorkij, Thomas Alva Edison, Chopin, Goethe, VII. Edvárd – egy korabeli autogram gyűjtőnek vagy paparazzónak Marienbad lett volna a paradicsom. De azoknak is az volt, akiket vesekő, ízületi, légúti, idegi vagy mozgásszervi panaszokkal diagnosztizáltak. A környező erőkben kitermelt és újramelegített iszappal gyógyították a nőgyógyászati, urológiai, terméketlenségi panaszokat és ma is sokan alkalmazzák onkológiai utókezelésre. Az ivókúrákra érkező családok az ivócsarnokokat összekötő fedett sétálóutcákon korzóztak, hátha sikerül a hajadon lányokat egy előkelő úrnak bemutatni. A természetes gázoknak a mai napig nagy jelentőséget tulajdonítanak, előnyeit melegített vizű kádban fekve és gázzal töltött medencében ücsörögve is megtapasztalhatjuk. A település körül 100, azon belül 40 gyógyforrás található, ezek 7-10 Celsius fokosak. Egy valamire való marienbadi vendégnél ezért minidig van egy ivókulacs. Ezeket úgy tervezték, hogy az előírt napi 1.5-2 litert séta közben is meg lehessen inni. A kerámiaedény fogóján található csőr ugyanis szívószálként funkcionál. Ebből mindenképpen kötelező a szuvenír beszerzése, ahogy a híres ostyából, a Lázeňské Oplatkyból is. A mogyorós, csokoládés és vaníliás ízekben készülő , mára világhírűvé vált cseh specialitást egy helyi cukrászmester találta föl 1856-ban. Ma Marenbadban szinte minden sarkon van egy olyan boltocska, ahol melegítve, belül folyós, kívül roppanós finomságot vehetünk darabra és díszdobozban elvitelre is.
Így készült a XIX. században... és így reklámozzák ma
Edd azt, amit a csehek!
Akár ivókulaccsal, akár ostyával a kézben korzózunk a Kolonádán rögtön megértjük az elmúlt kétszáz évben Marienbadba látogatókat. Nem volt és ma sincs nehéz dolga az európai utazónak, ha ez a város a célja. A német határ mindössze 15 km, repülővel Nürnberg vagy Prága a legközelibb légikikötő, ahonnan napi négy busz indul Marienbadba. Prágából a vonatút 3 óra. A magyar vendég viszont akkor teszi a legjobban, ha beül az autójába, és szinte végig autópályán haladva 6-7 óra múlva megérkezik. Ebben az esetben az sem fog gondot jelenteni, ha el szeretné hozni a golftáskáját, vagy körül akar nézni a környéken. Túl sok látnivalóra nem érdemes számítani, de a fél órás útra található Kynzsvart kastélyt mindenképpen megér egy kiruccanást. A XIII. században várnak indult, majd kastéllyá fejlődő épület sokáig a Metternich család tulajdona volt és az egykori osztrák kancellár is sokszor tartózkodott itt. A 25 látogatható teremben nemcsak életkörülményeit, de a magángyűjteményét is végignézhetjük. Külügyminisztersége alatt tulajdonképpen a világ minden szegletéből kapott ajándékot, így egyiptomi múmiától, szamuráj páncélon át, Mátyás király utazóórájáig sok mindent szemügyre vehetünk.
Akkor is és ma is jól kellett tudni célozni errefelé
A kastélyt ma egy 18 lyukas golfpálya öleli körül, de ha valaki igazán különleges pályán szeretne játszani, próbálja ki az angol típusú Royal Golf Clubot Marienbadban. Itt ugyan másfélszer drágább a green fee, de ez az egyik legrégebbi pálya a kontinensen. 1905 augusztus 21-én maga VII. Edvárd király nyitotta meg, 2003-ban pedig Erzsébet királynő adományozta a royal, vagyis királyi címet a klubnak. A helyiek előszeretettel ajánlják a közeli Chodovar (ejtsd: hodovar) sörmanufaktúrát, ahol a mai napig kádban erjesztik a sört, de ha valaki járt már sörfőzdében, akkor semmiről nem fog lemaradni. Még úgy sem, hogy megkóstolhatja a cég sörpálinkáját, kipróbálhatja a sörfürdőt, vásárolhat a sörből készülő kozmetikumokból, és ehet egyet a cég jó hírű éttermében. Utóbbi híresztelésre azonban egy kilométert sem érdemes egy olyan országban megtenni, ahol a knédlin, főtt húson, párolt káposztán és barnamártáson kívül évszázadokon át semmi említésre méltót nem tudtak letenni a tányérra. Ha az ember Csehországban jár, akkor teszi jól, ha ebbe könnyű szívvel beletörődik, kikéri a bohémiai tálat, és jól lakik. Rómában tégy úgy, mint a rómaiak – tartja az angol mondás. Csehországban pedig edd azt, mint a csehek és nem fogsz csalódni.
A Danubius 9 szállodájából hetet folyósó köt össze, így ez Európa legnagyobb spa komplexuma
Ahol tényleg királynak érezheted magad
Persze ez alól is találtam kivételt Marienbadban. A főutcán található Medité tapas étterem és borbár mindenképpen kiérdemelte a „ki kell próbálni!” titulust. Fiatal tulajdonosa elmélyült a mediterrán konyha világában és emellé szép választékot állított össze borokból. Elvitel esetén 20 %-kal olcsóbb egy üveg, de érdemes helyben is fogyasztani, mert a törzsközönség jó hangulatot szokott produkálni és néhány pohár bor után a tulaj is előszedi néhány szóból álló magyar tudását. A városban néhány angol stílusú pub és egy mexikóinak gondolt szórakozóhely kínál még hotelen-kívüli szórakozási lehetőséget, de naplemente után már leginkább csak a szállodákban zajlik tovább az élet. Kivétel ez alól az INGO Casino, amelynek étterme hajnal kettőig, játékasztalai pedig 3-ig tartanak nyitva hétköznap is. A belépő 10 euró, a minimumtét pedig kettő. Az épület gyönyörű, a személyzet viszont olyan unott és kedvtelen, hogy egy amerikai kaszinóban öt perc után rúgnák ki testületileg őket.
A másnap rögtön kezdődhet egy oxigénterápiával, meg pár pohár gyógyvízzel és rögtön múlik a macskajaj, hogy a masszázsokra és fürdőkre már tiszta fejjel érkezzen az ember. Ha valaki csak sétálni, kirándulni és a forrásvíz miatt érkezik ide, egy valamit akkor is muszáj kipróbálnia a megannyi spa kezelés közül. Az ötcsillagos Nové Láznĕ szálloda 1896-ban nyitott meg a város egyik első, hetven évvel korábban épült fürdőházának épületében. Jelenleg része Európa legnagyobb fürdőkomplexumának, mivel folyosó köti össze a többi fürdőházzal. 97 modern szobája mellett van egy nagyon régi is, amely annak idején VII. Edvárd királyi fürdőkabinja volt. Az 1896-ban épült, neoklasszicista helyiség együttesben minden maradt úgy, ahogy az angol király hagyta, miután 12 éven át használta, amikor a városban tartózkodott. A pihenőszobában várakozva, a plafon stukkóit és a festményeket nézegetve az ember eltűnődik azon, micsoda atmoszférát rittyentettek egy fürdőkádnak – na meg persze a királynak, akinek közvetlenül az első marienbadi forrásból engedték a vizet. A balkonról tökéletes a rálátás a parkra. Itt állva érti meg igazán a vendég, hogy mekkora kincs a tiszta levegő és a gyógyító víz. Ezeket jelképezi a város zászlójában található kék és fehér szín, amelyet a házfalak sárgája egészít ki a trikolorban. De jönnek, kopogtatnak – lejárt a királyi fürdő ideje. Akármennyire is olyan, mintha Marienbadban megállt volna az idő, hamar eltelik az itt tartózkodás. És bár éppen nem fáj semmim, bármikor visszatérnék, még egy olyan korba is, amikor az uraknak illett kalapot és kesztyűt húzni, mielőtt kiléptek a Kolonádára.
Képek és betűk: Buglya Gergely
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez