Miért nem beszélnek az érzéseikről a férfiak?

A nők mindig, minden esetben, így egy hibátlanul, harmonikusan működő kapcsolat alatt is sokkal intenzívebb érzelmi életet élnek. Számukra a kommunikáció a kapcsolódás egyik eszköze, közvetlenebb hozzáférésük van az érzelmekhez.

Előfordul, hogy az induló kapcsolatban a férfi is nyílt és önfeltáró, szívesen és rendszeresen beszélgetnek a párok, ez idővel azonban elsikkad. Sok panasz érkezik a párkapcsolatokból, hogy a férfit nem lehet szóra bírni, nem beszél, érzelmileg és fizikailag is kivonódik a helyzetből.

Sokszor nekünk nőknek kell megtanítani arra a férfit, hogy megnyíljon és visszajelzést adjon érzelmeiről, ehhez azonban nekünk magunknak is meg kell tanulnunk igazán beszélgetni, és egy elfogadó, érzelmileg biztonságos közeget adni. Nem vádaskodni, kritizálni, a múltat felemlegetni, elvárni, kifakadni, majd megsértődni. Csak ott van bátorságunk konfrontálódni, ahol biztonságban vagyunk. A konfrontáció jelzi a biztonságot, meg merjük mutatni „tökéletlenségünket”, a másiktól eltérő véleményünket, anélkül, hogy attól félnénk, megbántjuk a másikat, vagy elveszítjük elfogadását és szeretetét. Egy tisztázó beszélgetés alapja az érzelmi biztonság, hogy ebben a kapcsolatban vállalhatom önmagam, kiállhatok magamért, mondhatok nemet is, mert tudom, hogy a vitánk épít, a fejlődésünk része, és végül letisztázást, feloldást, megnyugvást hoz.

Miért nem beszélnek az érzéseikről a férfiak? - - - érzelmi kommunikáció, férfiak érzelmei, önfeltárás, párkapcsolat,

Az életben hatalmas előnyre tesz szert az a felnőtt, akit gyerekkorában megtanították a szülei megfelelően kommunikálni. Megtanították beszélni az érzéseiről, nyíltan önérvényesíteni, építő módon vitatkozni másokkal, merni örülni, szomorúnak, haragosnak lenni, megélni az érzéseket és erről visszajelzést adni a másiknak.

A férfiasnak számító tulajdonságok már a fiúgyerekek szocializációjában megjelennek. Egy fiú nem sír, ne pityeregj már, mint egy lány, katonadolog, csak a lányok nyafognak, egy férfi megoldja, elvégzi magában. Az érzelmek megfelelő kifejezésére tehát nincs minta. Ha mégis bármire van minta, az az érzelmek elhárítása, a kivonulás a helyzetből, az elkerülő magatartás, a csend. Illetve van egy másik minta: az érzelmek „női módon” történő kinyilatkoztatása. Azért női, mert nőktől lehet látni és tovább vinni. Férfiaktól nem.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.