Miért olyan nehéz az érzelmek kifejezésre juttatása?

Egy érzelmileg zárt személlyel nehéz a közös lét. Belső élményeiről, saját érzéseiről nehezen beszél, hiába faggatod, és próbálod megnyitni, gyakran meddő próbálkozás. Érzelmeit, a saját szükségleteit, alapvető elvárásait, vágyait a párkapcsolataiban nem képes kifejezésre juttatni.

A legtöbb viselkedésmintát a múltból, otthonról hozzuk, az önérvényesítést, vágyaink, akaratunk, igényeink kifejezésre juttatását, és annak módjait is gyermekként tanuljuk meg. Ahol látszatharmónia uralkodott, ahol nem lehetett egy hangos szó sem, ahol a harag, a düh, és egyéb negatív érzelmek elfojtásra kerültek, ahol egymásba fojtották a szót, ahol tiltották, vagy veréssel torolták meg, ha a gyermek kifejezte frusztrációját, ott hamar el lehetett sajátítani a képletet: a nyílt önérvényesítés ördögtől való, jobb csendben maradni, bólogatni, és mélyre szorítani a fájó, negatív érzelmeket, mint a konfliktusokban alulmaradni, és elviselni a veszekedéseket, és a megtorló ellenagressziót.

Miért olyan nehéz az érzelmek kifejezésre juttatása? - - - érzelmek kimutatása, érzelmi kommunikáció,

Ahol nem fejlett az érzelmi kommunikáció, ahol nehezen beszélnek egymásnak az érzéseikről, könnyen előfordul, hogy a gyermek hézagos, vagy nem megfelelő mintát kap a fájdalmas érzésekkel való megküzdésre. Az a személy, aki gyermekként megtanulta, hogy érzelmeiről nem szabad beszélnie, a későbbi kapcsolataiban is bizalmatlanság, gyanakvás és zártság jellemezheti. Az érzelmi kommunikáció hiányosságai és hézagossága gyakori félreértéseket okozhat, melyek visszavetik kapcsolatok fejlődését és az elszigetelődés, elutasítottság, meg nem értettség érzéséhez vezetnek.

Szívünk megnyitásához, sebezhető énünk megmutatásához bátorságra és új érzelmi terepek felfedezésére van szükségünk. Az önismereti út célja az, hogy felépítsük a - saját magunkkal és másokkal szembeni - bizalom képességét; ez pedig rossz sémáink, gondolkodásmódunk újraírását is jelenti. A torzított minták gyermekként mély nyomokat hagynak lelkünkben. Hamar megtanuljuk, hogy érzéseinkről jobb elterelni a figyelmét, minél mélyebbre rejtjük azokat, annál kevésbé fáj. Azt is, hogy konfliktus esetén a legjobb megoldás az elkerülés, érzelmeinkkel kifejezésével feleslegesen "terheljük" környezetünket. A valódi érzések kimutatásával csak még nagyobb „galibát”, konfliktust okozunk.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.