A Négy nő nem mese, hanem egy folytatásos webregény. Olyan kapcsolatokról és viszonyokról szól, amik lehetnének bármelyikőnk kapcsolatai vagy viszonyai. A négy nő mesél és mi megismerünk életeket, fájdalmakat, örömöket. Őszinték, nem titkolják gyengeségeiket és gonoszságaikat, hiszen olyankor beszélnek hozzánk, amikor nincs rajtuk az álarc, vagy nem bújnak felvett szerepeik mögé. Ilyen lenne az, ha belelátnál a barátnő vagy a szomszéd asztalnál ülő kollegina fejébe. Egyszóval kegyetlen.

Néha eszembe jut még Iván. Az exem finom ember, Bebe nem is ér a közelébe. Zongorázni is tud. Kicsi keze van és vékony ujjai, azokkal soha nem tudott volna rendesen megütni. Nem úgy, mint Bebe. De ő sem akar bántani, csak mostanában ideges az üzlet miatt. Vett egy új helyet füreden és sok ilyenkor az idegeskedés. Meg Pesten is az a rengeteg meló. Aki az éjszakában dolgozik, az mindig ideges és kialvatlan.

Ivánnal az érettségi után ismerkedtem meg. Akkor készültem egyetemre. A barátnőkkel ültünk a Váciban és küldött a másik asztaltól egy habos krémes süteményt. A lányok teljesen bezsongtak ezen. Azelőtt sosem volt dolgunk egyikőnknek se igazi férfival. A Váciban lévő Anna Caféba úgy tudtam beülni, hogy anyámtól loptam pénzt. Amúgy is elitta volna. Egy két dekással kevesebbet tudott megvenni így. A barátnőim mind a budai oldalon laktak, fenn a másodikban, a Rózsás kerületben és rettenetesen irigyeltem az életüket. Nem beszéltem nekik anyám alkoholizmusáról, eljátszottam, hogy én is jó családból jövök, de emiatt soha nem hívhattam át őket magunkhoz. Pusztulat volt a bérház, ahol éltünk valójában. A Kazinczy utca egyébként sem a frissen vasalt házairól híres. Húgyszag és részeg egyetemisták töltik ki a mai napig. Egész életemben utáltam ott lakni a rácsos ablakok és a málló vakolatok kerületében. Meg a nagy belmagasságot se bírtam. Mindig is vágytam egy újépítésűbe, hátha egyszer nekem is lehet olyan szép lakásom. A lányoknak meg hazudtam jóformán mindenről. Úgy tudták, hogy kinn élek egy kertvárosi kerületben, túl messze tőlük, hogy arrafelé elmerészkedjenek. Ezek a csajok nem szerettek átjönni a pesti oldalra. Irtóztak a Rákóczi út kirakataitól, amikor először jártunk arra, nem is értették, hogy lehet annyira csöves egy utca. Csak a menő éttermekbe merészkedtek át, és ha velük akartam tartani, akkor mindig lopnom kellett anyámtól.

Aztán Iván oda jött az asztalunkhoz. A többiek kuncogtak és rugdosták a bokám, én meg téglavörös lettem, de legszívesebben rájuk kiabáltam volna, hogy ne égessenek már egy ilyen komoly férfi előtt. Ők voltak a gazdagok, én voltam a szép, akkor még nem tudtam, hogy ezzel mennyire messzire juthatok. Iván elkérte a telefonszámom, de csak két nap múlva hívott fel. Csopakra vitt ebédelni az első randevúnkon. A Szent Donát pincéből látszik a gyönyörű Balaton, igazi tökéletes első randevús helyszín. Vágni lehetett a forró levegőt azon a napon, nehéz nyárszag volt. Az asztalunkon a vázába egy szál rózsát tettek a pincérek. Csak a mi asztalunkon volt váza és rózsa. Azt mondta, odatelefonált, hogy legyen nekem ott valami szép. Egészen elvarázsolt, pedig alig volt magasabb nálam és túl kicsinek találtam a kezeit. Tetszett az autója, tetszett a hely ahova vitt és tetszett az is, amikről beszélt. Ő 29 volt, én meg 18. Nem volt nehéz dolga velem. Bekebelezett. A következő hónapban már együtt vitorláztunk a Balatonon a barátaival. Csopaktól Siófokig, Siófoktól Füredig tartottak azok a mézes utak. A hajón azt éreztem, ez lehet a tökéletes boldogság. Úgy bánt velem, mint egy igazi nővel és előttem felcsillant egy gyönyörű élet lehetősége, egy olyan életé, amire mindig is vágytam. Ráadásul gyengéd szerető volt. Nem úgy, mint Bebe.

Bebe jó ember. Nem bánt annyira. Most ez a lehetőségem. Nem akarok visszamenni anyámhoz a húgyszagú Kazinczyba. Nem bírom nézni, hogy bomlik szét egy emberi élet. Sosem dolgoztam. Iván mellett nem kellett. Az egyetemet el se kezdtem miatta. Most Bebe van. Papika mondta régen, hogy mindig becsüljük meg azt, amink van. Milyen kár, hogy Papika már elment.

Réka

Az előző rész itt olvasható. Folyt. köv.

Kép: Roy Lichtenstein

• négy nő szentesi éva webregény

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!