Valaki egyszer azt mondta, hogy egy rossz nap ellen a legjobb orvosság, ha az ember takarítani kezd. Takarítás közben nemcsak a tárgyak lesznek fényesebbek, de a fókuszpont áthelyezésével megtisztul az elme és vele együtt a lélek. Az elhasználódott és nem használt ruhadarabok lomtalanításával párhuzamosan a tavasz kiváló alkalom a bénító gondolatok és érzések felismerésére és szortírozására.

Sokáig úgy gondoltam, hogy a tavaszi nagytakarítás túl van misztifikálva. De ahogy időnként elmarad a szekrény tetejének portalanítása, úgy feledkezünk meg időről időre elengedni azokat az érzéseket is, melyek már készen állnak az elbocsátásra. A természet ébredezik, és vele együtt vágyunk mi is új erőre, élénkebb színekre, tiszta környezetre, egészséges testre és ép lélekre.

Számomra eddig mindig a tavasz írta az új évet. Eddig véletlennek hittem, de azt hiszem, nekem március a fordulópont, a lezártnak hitt, de lezáratlan fejezetek ünnepe, amely szakadatlanul kísért évről évre. Az első virágok illatával egyidőben rendkívüli fordulópontok, gyötrő vallomások és nem várt búcsúzások illata tölti be a teret. Ilyenkor kinyitom az ablakot, mély levegőt veszek és szellőztetek. A poros, fojtogató levegőt tudom, hogy frissre kell cserélnem.

Valaki egyszer azt mondta, hogy egy rossz nap ellen a legjobb orvosság, ha az ember takarítani kezd. Takarítás közben nemcsak a tárgyak lesznek fényesebbek, de a fókuszpont áthelyezésével megtisztul az elme és vele együtt a lélek. ,,Rend a lelke mindennek.” Mivel a külső és a belső világ szoros kapcsolatban állnak egymással, ha a környezetünket alaposan kitakarítjuk, óhatatlanul jókedv és béke lesz úrrá rajtunk. Azonban az igazán nagy sebek gyógyítására nem elég, ha végre a könyvespolc mögött is kiporszívózunk, elengedhetetlen, hogy a takarítást a tudatunkban is megvalósítsuk. Az elhasználódott és nem használt ruhadarabok lomtalanításával párhuzamosan a tavasz kiváló alkalom a bénító gondolatok és érzések felismerésére és szortírozására. Az enyhe időben és a szikrázó napsütésben végre lehetőségünk adódik egy kiadós sétára, ahol rendezhetjük a gondolatainkat, és egyben el is hessegethetjük a nemkívánatosakat.

A legnagyobb probléma azonban, hogy míg a lakásunk takarításánál, vagy a kertünk gazolásánál egyértelműek a megoldásra váró problémák, lelkünk nagytakarításánál csak nehezen tudjuk uralni a káoszt. A belső rendetlenségünkben sunyin bújnak meg az elfeledett vágyak és álmok, a mit kellett volnák és a sok mi lett volna ha... sorok. A szekrényekben és az eldugott sarkokban megbánásokból összeragadt szemétkupac hever, körülölelve régi emlékekkel, megfakult, rongyos képekkel, elavult sérelmekkel, vagy elnyomott félelmekkel. És a hatalmas szemétdomb közepén ott hevernek a hasznos dolgok is, melyeket a feleslegessé vált kacatok elrejtenek, és hosszú ideig nem engednek látni.

Szükségem van rá?

Megváltoztatható?

A jelenemet szolgálja, vagy csak egy szellem a múltamból?

Ugye mennyivel világosabbnak és tágasabbnak tűnik egy szoba, miután elpakoltuk a rég elfeledett, nem használt dolgokat? Ugyanez igaz az elménkre is. A tavaszi nagytakarítással egyidőben, dobozoljunk be mindent, ami felesleges. Ne ragaszkodjunk tovább berögzülésekhez, ütött-kopott vágyainkhoz, személyekhez, akiktől viszonzásra eddig hiába vártunk, és adjunk teret mindannak, amitől boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá válhatunk.

Csak külső-belső nagytakarítással teremthetjük meg a környezetet, amiben igaz otthonra találunk.

• elengedés nagytakarítás tavasz újrakezdés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!