Változtatni kell
Nagy szerencse, ha ráébredünk, mit rontunk el az életünkben, és irányt tudunk váltani. Gyakran komoly nehézségek kellenek hozzá, hogy őszinteségre kényszerítsük magunkat, és bevalljuk: kizárólag mi tehetünk arról, hogy ott tartunk, ahol…
Sok szép nő marad egyedül, mert nem veszi észre, hogy az idő halad, és a játszma, ami húsz évesen talán még helyén való volt, már rég nem időszerű… -meséli egy barátnőm, aki maga is hasonló cipőben jár.
Egyszer csak azon kapják magukat, hogy észrevétlenül elszaladtak az évek, és még mindig egyedül vannak. Családot senkivel nem alapítottak, jelentőségteljes események sem történtek velük az elmúlt években. Tanácstalanul állnak a helyzet előtt, nem tudják merre, hogyan tovább, vagy hogy van-e tovább…
Mert jön a valóság reális meglátása: voltak az életében nagyszerű férfiak, de sem megbecsülni, sem élni nem tudott a lehetőséggel, amit azok adni szerettek volna számára. Mindegyikben talált hibát eleget: nem tudtak elég jól, elég nagylelkűen viselkedni, mindig rosszul csináltak valamit, amolyan férfi módra... A figyelmesség, amivel körülrajongták sosem volt elég, a meglepetések sem voltak tökéletesek, apróságokon múltak a dolgok mindig – amelyek utólag már teljesen lényegtelennek tűnnek.
Az első adandó konfliktusnál elengedték a párkapcsolatokat, mondván, majd jön a következő, az újabb férfi, mert eddig is jött, de a születésnapi torta gyertyáit számolva mégis elbizonytalanodik: Mi lesz, ha nem lesz következő? Mi lesz, ha ennyi volt és nincs tovább?
- Persze az élet megy tovább, nem áll meg csak mert, az ember találtkozik a valósággal és megijed – mondom. Hiszem, hogy az életben kizárólag azok a sorscsapások léteznek, amelyeket mi mérünk magunkra, s ha nem büntetjük tovább magunkat a sorsunkat bármilyen helyzetből jobbá fordíthatjuk!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez