Az ötvenes évek divatja
Míg kis hazánkban Rákosi pajtást és az ő bús hadát (értsd: szovjetek) nyögtük, addig a dekadens nyugat épp szaladt bele az összeomlásba (a mai napig).
Az ötvenes évek divatja felszabadult a háborús hadigazdaság korlátozásai alól (különös tekintettel a textilre), a francia és olasz divatházak ismét munkába tudtak állni.
Az ötvenes években az idősebbek inkább az úgynevezett ceruzaszoknyát pártolták, a fiatalok a bő, táncra, konkrétan a szvingre sokkal alkalmasabb rövidebb szvingszoknyát, vagy a hosszabb uszkárszoknyát.
Hölgyeknél az acélkék az évtized végére válik népszerűvé. A férfiaknál a hidegháborúban divat maradt a katonás khaki, illetve a kocka, főleg az ingeken, rendkívül népszerű a rövidnadrág.
A tinidivat
Míg a háború előtt a nagy divatházak jellemzően felnőtteknek szánták a kollekciókat, addig ez az ötvenes évekre alaposan átalakult. A piac felismerte, hatalmas vásárlóerő van a tizenéves rétegben, mely már nem csak méretben tér el a felnőttől, hanem lényegében mindenben.
Az ötvenes évek a lázadásról szólt. A fiatalok háborút járt szülei elleni lázadásáról, egy új világról, melyről úgy gondolták, hogy nem kell háborúban élniük többé. A lázadás zenéje: Rock&Roll. A lázadás ruhája: farmer. Megjelent a bőrzakó, az ingpóló. A férfinadrág szűkült, a hajhosszúság növekedett. A 10-20 éveiben járó lányok gyakran vágták hajukat rövidre, rendkívül népszerű a méhkaptár viselet. Ha nem lenne előtted a kép, elég csak Amy Winehouse-ra gondolni. A fiatalabb tizenévesek körében dívik a lófarok, esetleg frufruval, vagy a kacsa feneke (duck'ass), mely a tarkótól a fülek felé fésült, olajozott hajat jelentett.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez