Felfedezetlen borvidékek
Ha borvidékre gondolunk, elsősorban a magyar, francia, és olasz tájegységekre asszociálunk. Ezzel szemben a világon számos olyan hely van, ahol kiváló borokat termelnek, mégis kisebb-nagyobb mértékben meglepő számunkra a létezésük. Ők következnek most.
Nem teljesen felfedezetlen borvidékeket mutatunk most be, de tény, hogy ők egy kissé kiesnek a figyelem középpontjából, pedig van mit megmutatniuk.
A világ nagy borvidékei mindenki előtt ismertek, így Bordeaux, Rioja vagy Napa a bor szerelmeseinek paradicsomai. Más vidékek viszont eltörpülnek a „nagyok” árnyékában, őket szeretnénk egy kicsit bemutatni. Az alábbi cikk két típusba sorolja ezen feltörekvő borvidékeket. Az egyikbe tartoznak azok, ahol a borászati hagyományok régi gyökerűek, több évszázados múltra tekintenek vissza, de meglehetősen izoláltak, ezek közé tartozik Románia és Umbria. A világ másik részén pedig szenvedélyes úttörők „ültetik el” a borkultúra alapjait. Erre látunk példákat Texasban és Patagóniában.
A kiválasztásba azok a borvidékek kerültek, ahol a borok iránti érdeklődés az utóbbi években váratlanul fokozottabbá vált. A borok többsége nem kerül kereskedelmi forgalomba, ami azt is jelenti, hogy élvezhetjük őket – mert mindig kapható – amikor csak a vidékre látogatunk. Micsoda csodálatos tájak ezek, mindegyik egy sajátos hangulatot áraszt. A borászok személyisége nagyban hozzájárul az élmény kialakulásához, amit ezek a tájak nyújtanak. A borászok szinte a hordóból üdvözlik a látogatót és a legnagyobb vendéglátóhelyen sem fér el 20 embernél több. Ezek a vidékek a borturizmus zavaró tömegessé válása előtt járnak, jelen állapotukban még kedvesek és félő, ha népszerűvé vállnak, ezt a varázsukat elveszítik.
Niagara Peninsula, Kanada
A vízből a borba – ez is lehetne a borvidék mottója. A vidék eddig a világ előtt a vízesés révén volt ismert, emellett Kanada legnagyobb szőlőtermő területe is egyben, az ország szőlőinek 70%- található meg Niagara vidéken. Északról az Ontario, délről az Erie folyó határolja a Torontótól kb. 130 km-re fekvő borvidéket. Utóbbi folyó jelenléte nagyban meghatározza a klimatikus viszonyokat, télen melegebb, nyáron hűvösebb hőmérsékletet jelent ez a szőlőnek.
A régió gazdag mészköves talaja adja a borok profilját. A szőlőfajták közül természetesen a hűvöset jobban bírók, így a Chardonnay, a Rizling, a Gamay noir, Pinot noir mellett a melegebb Cabernet franc virágzik. Folyékony aranynak is nevezik a vidék zászlósborát, ami az oly népszerű jégbor. Szüretelése – vagy inkább vágása – fagyott állapotban történik, amikor a kinti hőmérséklet tartósan -8°C alatt van. A fagyott szőlőszemekből koncentrált és aranysárga színű bort nyernek. A legtöbb jégbor rizlingből és a vidalból készül. A Vidal itthon nem ismert szőlő, ez tulajdonképpen a rizling hibridje a hűvösebb klímához „fejlesztve.”
A Niagara Peninsula borvidéken 70 borászat működik. Itt található a világ első leed minősítésű (zöld épületminősítő rendszer) borászata is. A Stratus borászat pedig geotermikus energiát használ az épületei fűtéséhez. A híres jégkorongozó, Wayne Gretzky is alapított itt borászatot, No. 99-néven. Nagyszabású eseménynek számít a januárban megrendezésre kerülő jégbor fesztivál, ahol sült gesztenyével és hideg jégborokkal várják a látogatókat.
Jura vidék, a francia-svájci határtól ered és a Rajnától a Rhone folyóig terjed ki. Keletre Burgundia határolja, és a hegyek mögött bújik meg, ezáltal hűvösebb éghajlata van, mint híres szomszédjának. A szőlőterületek déli fekvésűek, így a lehető legtöbb napsütést és meleget kapják a szőlők. Jura a maga 1900 hektárjával Franciaország legkisebb borvidéke. Burgundia hatása (az erősebb testvér) a termesztett szőlőfajtákban is érezhető, Chardonnay és Pinot noir a meghatározók. A különbség ott jelenik meg, hogy a Jura vidéken 6 AOC (eredetmegjelöléssel minősített) terület van. A legnépszerűbb bor a Vin Jaune (sárga bor), ami Savagnin szőlőből készül, hasonlít a fűszeres traminihez.
A bor hat évig érlelődik hordóban, és eközben egy vékony élesztőhártya alakul ki annak tetején. Az így kapott száraz bor illatában – mely akár évtizedekig pihenhet hordóban – megjelenik a méz, a curry, diófélék és szárított rózsaszirmok. Ismertebb termelők: André & Mireille Tissot, Château Béthanie, Domaine Berthet-Bondet and Frédéric Lornet.
A vidék készít számos különleges italt is. Az egyik ilyen, a szalmabor (Vin de Paille), mely túlérett szőlőből készül, és nevét a szüret utáni szalmán történő szárításról kapta. Macvin, ami erjesztett must és brandy keveréséből készül. A vidék nem maradhat el pezsgőben sem Burgundiától, nekik is van egy márkájuk, a Crémant du Jura, természetesen champagne-i technológiával készül, pinot noir, chardonnay és poulsard (kékszőlő) szőlőkből.
Bortörténeti érdekesség, hogy itt született és nevelkedett Louis Pasteur, akinek a nevéhez fűződik a borra káros mikroorganizmusok hőzeléssel történő eltávolítása. Munkássága előrelépést jelentett a borbetegségek kezelésében, megelőzésében, a borkészítés technológiáján is sokat javított. Pasteur háza, Arboisban található sok érdekességgel, személyes tárgyakkal, eszközökkel dekorálva.
A legenda szerint éppen a sárgabor csábította a jura vidékre azokat az apácákat, akik a VII. században alapították az apátságot Chateau-Chalon városában.
A cikk tovább részét az Útisúgó.hu oldalán olvashatják el.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez