Néhány – a borok világából már ismerős – szempont kedvenc kávéd megtalálásában is remek iránytű lehet. Segít például, ha tudod, milyen a talaj és a klíma azon a területen, ahonnan a kávészemek származnak.

Az ínyencek mindig is a single origin kávékra esküdtek, de ezekért eddig kávészaküzletekbe, ismeretlen nevű utcák mélyén megbúvó gasztronómiai zarándokhelyekre kellett menni. Most azonban, hogy a Douwe Egberts piacra dobta az Omnia Reserve kávécsaládot, már a szupermarketek polcain is találhatsz területszelektált szemes kávékat. Ezeknél a tételnél biztos lehetsz abban, hogy milyen tényezők alakították ki a kávé karakterisztikáját, és így mindig ugyanazt az ízt és minőséget fogod kapni. Azonban, ha csak az Omnia négy különböző karakterisztikával rendelkező, más-más dűlőről származó kávéiból akarunk választani, elsőre akkor sem egyszerű dolgunk.

Amíg a boroknál a legtöbben bátran kalandoznak Tokajtól Szekszárdon át a badacsonyi borvidékig, addig a szemes kávék kiválasztásánál kevesebb támpontot vesznek figyelembe az átlagvásárlók. Pedig ahogy a borkedvelők számára meghatározóak a termőhelyi adottságok, például a talaj, a klíma, vagy a fajta szerinti választás, úgy a kávék világában sincs ez másként. Megkérdeztük Gávris Iván kávészakértőt, mi kell a minőségi szemes kávé kiválasztáshoz.

1.    Figyelj az eredetvédelemre!
Az AOC vagy DOC rövidítések ismerősen csenghetnek a borkultúrában jártas fogyasztók számára, Franciaországban vagy Olaszországban ezekkel jelölik, ha egy olyan borkülönlegesség van a palackban, amely csak egy bizonyos régióra jellemző. Ezeknek a boroknak a minőségét szigorú helyi szabályozás is garantálja. A szemes kávék esetében szintén gyakran találkozunk az eredetvédelemre vonatkozó kifejezésekkel, például a világ legjobb kávéiról ismert Kolumbiában az IGP vagy PGI rövidítést használják az OFJ, vagyis Oltalom alatt álló Földrajzi Jelölésű termőhelyekre.

2.    Fedezd fel a termőhelyek egyedi karakterét!
Egy jó tokaji vagy badacsonyi bor kóstolásakor talán felfigyeltél már a finom ásványosságra, sós ízre, ami a kőzetek miatt a borban megjelenik. Ez a vulkanikus kőzet teszi egyedivé Guatemala kávéit is. És ahogy a talaj, úgy az éghajlat (a napos órák száma, a csapadék) a tengerszint feletti magasság és a kitettség, de a helyi hagyományok is hatással vannak a kávé ízvilágára és további karakterjegyeket adhatnak hozzá. Az indiai Malabar-parton például a Monszun széllel szárítják a kávészemeket, míg a brazil Santa Helena és Sao Vincente birtokokon későn szüretelnek, hogy intenzívebb gyümölcsösséget és édeskés utóízt kapjanak.

3.    A szemek mindent elárulnak
A single origin kávék minőségéről már a kávébabok is sokat elárulnak: az ép, egészséges szemek a kézi szüretelés és a gondos feldolgozás eredményei. Ahogy a szőlőnél, szüretkor itt is kiemelten fontos, hogy a gyümölcs ne sérüljön a többszöri átválogatás során. (Egyetlen csésze eszpresszóhoz körülbelül 50 szem kávéra van szükség.)

4.    Válaszd a közepes pörkölésű szemes kávékat!
A legtöbb szupermarketben kapható blend, vagyis különböző területekről származó és gyakran több kávéfajtából készülő házasítás erős pörkölést kap. De vigyázat, ahogy egy erősebb pörkölésű hordó néha elnyomja a bor karakterét, addig a pörkölés a szemes kávé finom illat és íz jegyeit is elfedheti. Ezért a single origin kávéknál a világosabb, közepes pörkölés a jellemző, amely kiemeli aromáikat.

5.    A fenntarthatóság is fontos szempont
A szemes kávé jár a legkevesebb háztartási hulladékkal, ráadásul a csomagoláson arról is találhatunk információt, hogy az adott cég mennyire veszi figyelembe a fenntarthatósági szempontokat, például a helyi termelők anyagi és egészségi állapotát, vagy épp gyermekeik taníttatását. A Fairtrade logó, mint a méltányos kereskedelem szimbóluma ebben ad útmutatást, ahogyan az UTZ logó is azt garantálja, hogy az adott kávét fenntartható módon termesztik.

bontottcsirke.blog.hu

• fairtrade omnia reserve szemes kávé

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!