Villa a stégen
 

Seattle nem csak a repülőgépgyártásról, a grunge-ról és a Starbucksról híres, hanem a rengeteg vízről is. A várost szinte körbeveszi a tenger, így nevezhetnénk akár az USA Velencéjének is, ha nem lenne ennyire közhelyes a hasonlat. A városban már 1905-ben feljegyezték az első úszó hajókat, a harmincas években már 2000-nél több hajó horgonyzott a városban. Ez a hagyomány nem tört meg, és a hajók mellett már komplett házak ringatóznak a Lake Union partján.

Talán még sokan emlékezhetnek Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével készült Szerelem hullámhosszán című romantikus könnyedségre, ahol bizony a főhős egy ilyen úszó-, vagy inkább cölöpházban igyekezett elfelejteni elhunyt felesége emlékét.

Egy úszó otthon - nem keverendő a jachtokkal - egyszerre ad hatalmas önállóságot és szabadságérzést, és egyszerre bizonytalanít el. A körbeölelő víz, a tudat, hogy alattunk nem éppen a legstabilabb közeg van, sokunkat rettenthet el egy ilyen otthontól. Persze a mi kis kontinentális laposunk kellő közepén nincs is ilyen problémánk (eltekintve a belvíztől). Kevesen tudják, hogy a Nagykörút vonala egykoron a Duna egyik mellékága volt, de a XIX. század elejének városi atyái nem szerettek volna második Velencét csinálni a városból, így szép lassan feltöltötték az egyetlen lehetséges lagúnát, hogy végül inkább Bécsre és Párizsra kezdjen hajazni a fejlődős város.

Így marad a csodálat, amit ezek az emeletes stégek nyújtanak. A Vandeventer Carlander Architects iroda már számos olyan házat, hétvégi házat tervezett mely egyedi stílusával, hangulatával, személyre szabottságával képes volt a megrendelői igényt kielégíteni. Itt a legfőbb kérés a megfelelő szabad tér volt, ami ilyen korlátozott alapterület esetén komoly kihívás elé állította a tervezőket. Ezt az ellentmondást egy érdekes megoldással oldották meg a tervezők: feje tetejére állították a lakást. Az alsó színt lett ugyanis a hálótér, a személyes, privát zóna, a felső tér pedig a közösségi tér, a vendégfogadásra alkalmas terület. Érdekes konstrukció.