Tóth Éva

Az írás számomra nem terápia. Szertartás. Formába öntöm mindazt, ami nap, mint nap átfolyik rajtam. 2013-ban kezdtem a fiókot mellőzve, a közönség elé tárni írásaimat, Anonyma álnéven. Írásaim a szívről szólnak: emberi kapcsolódások, küzdelmek, a női lélek aspektusai, spiritualitás.





A gyász sikító csendje

Felfoghatatlan számunkra, hogy ami az egyik pillanatban állandó, kézzel fogható, lélegző és létező dolog, a következő pillanatban a semmivé foszlik. Elakad a levegő, elhagyja az ajkat az utolsó sóhaj, megáll a pumpa és nincs többé.

olvass tovább

Látszatvilág, amelyben élünk

Mi emberek telhetetlenek vagyunk. Folyamatos nyomás alatt tartják ingereinket és a mai világ marketingje nagy bizniszt fektet a hiányérzetünkre. Egy csodálatos cukormázzal borított látszatvilágban élünk, ahol csak az számít, amit a szem ingerei fel tudnak fogni. Tévéműsorokból ömlenek ránk az erőszakos cselekedetek és a tömény szex.

olvass tovább