A manapság oly divatos plus size modellek véleményem szerint nem segítenek a helyzeten. Mert jó végre látni, hogy kezdik elfogadni a kerekebb idomokat, de sok ember elkényelmesedik emiatt, mert már ezt is „lehet”. Nem beszélnék magam ellen, de én féltem az egészségüket. Vannak olyan betegségek, amelyekre nincsen gyógymód, így valaki élete végéig olyan marad amilyen, de könyörgöm, ne törődjünk bele a helyzetünkbe. Nincs tökéletes test és az egész szépségideál dolog egy ránk erőltetett médiakényszer. Elfogadni magunkat olyannak, amilyenek vagyunk már most, ez nagyon fontos. Ne úgy álljunk neki az útnak, hogy azonnal fogyni akarok, és addig kitartóan utálom a testem, mert még nem vagyok szoborszép… hogy lehet elutasítani a testünket? Nagyon könnyen megy, segít ebben a környezetünk is, vagy a direkt szurkálódással vagy pedig a bujtatott diszkrécióval, hogy próbálják körül járni finoman a fogalmakat, hogy megnevezznek. Számomra kövérnek lenni azt jelenti, hogy elfogadom a másik embert, és meglátom a lelket is a réteg alatt. Azon gondolkodom, vajon milyen trauma késztette arra, hogy elbújjon, vagy mennyire érezheti magányosnak magát amiatt, hogy nincs megelégedve magával. Örök küzdelem ez az egész, de szükséges az egészségünkre figyelni!
Változtatni mindannyian képesek vagyunk, a korlátok az elmében vannak. Sokat gondolkodtam azokon az embereken, akik fennhangon hangoztatják nagy elégedettségüket, és hivalkodó módon mutogatják magukat, de közben látom a fájdalmat a szemükben, és azt, hogy átléptek egy betegségre hajlamosító határt… vajon miért védekeznek ilyen hevesen és miért képtelenek változtatni? Természetesen ne azért változtassunk, mert undorodunk magunktól, hanem szeressük előbb magunkat és értünk csináljuk sose másért. Legyünk kíváncsiak, próbáljuk ki, milyen lehet az élet akkor, ha elérjük a buszt úgy, hogy nem lihegünk 10 percig utána szédelegve, milyen az élet, ha nem kell keresgélnünk a nagy méretű ruhákat. Akarjuk ledönteni a saját akadályainkat, okozza bármi is az egészet. Tekintsünk úgy a folyamatra, mint egy kísérletre. Ha nem fáj és nem okoz egészségkárosodást akkor nem kötelező változtatni. De amikor már fájdalmas a tükörbe nézni akkor érdemes hoznunk egy döntést. Barátkozzunk meg a testünkkel, váljunk eggyé vele, és ne akarjuk a lelkünket a testünktől függetlenül kezelni, mert a testünk azt tükrözi, amit az elménk és a fájdalmaink okoztak benne. Badarságnak hangzik, de hallgassuk végig néhány gondolatsort a fejünkben mikor haragszunk magunkra, és rögtön rájövünk a titok nyitjára.
Nekem a nagy változáshoz elég volt egy hónap, 3-4 kiló mínusz és 12 edzés. Nem történt semmi egetverő dolog kívül, az emberek még ugyanúgy nem látják a különbséget, de bennem átfordult valami. Megszerettem azt a csendes erőt, ami kezd kibontakozni bennem. Megszerettem az összes hibámat, még talán azt is elviselem, ha néha nem szuperál megfelelően a szervezetem. Az ilyen változásokhoz sok idő kell, hogy elfogadd a tested és ezzel együtt a lelkedet is. Nem lettem rendkívülibb, szebb vagy okosabb egy hónapnyi életmódváltás után, de sok évnyi próbálkozás után végre úgy érzem, hogy átléptem azt a bizonyos határt köztem és a testem közt. És egyáltalán nem zavar, hogy az emberek mit gondolnak rólam és a testemről, mert fogalmuk sincs, milyen úton jutottam ide. Nem feltétlenül lustaság okozza ezt én már csak tudom. De szembe kell nézni a tényekkel. Érdemes pár dolgot változtatni, hiába vagyunk kövérek vagy betegesen soványak, akár „szépek” akár „rondák”. A lényeg az, hogy tegyünk magunknak egy szívességet és nézzünk szembe önmagunkkal. Ezek mi vagyunk. Ebbe a testbe születtünk, ezzel a lélekburokkal élünk. Ne akarjunk más emberek bőrébe bújni, mert láttam én csodálatos alkatú boldogtalan embereket. A test nem minden. A lélek önmagában sem az. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. És ha változtatni akarunk akkor ne önutálatból tegyük, hanem dolgozzunk együtt azzal a testtel amiben most, ebben a pillanatban vagyunk. A legfontosabb dolog az egészség. És az egészség az önszeretettel kezdődik. Én tisztelek minden kövér embert és szeretném, ha a sok fájdalom és bántás helyett mindenki meglátná, hogy milyen csodálatos ember valójában. Nincs kivétel.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez