De maradjunk az eredeti kérdésnél mégiscsak, hogy mi a recept?

Bátorság.

Az igaz szerelem megéléséhez, befogadásához, bátorság kell.

Nem véletlenül adatik meg kevés embernek, de ez nem is egyenlő azzal, hogy nem részesülhet benne mindenki.

Az emberi kapcsolataink, mind tükröt tartanak elénk, hogy mi van most bennünk, miben hiányos az önszeretetünk, hol van még bennünk elakadás, zárlat, önmagunkkal szemben. Milyen eltorzult hitrendszer szerint élünk, milyen régi gátak és sérelmek fékeznek még most is, ami elzárja bennünk az utat egy tiszta, őszinte, szereteten, és megértésen alapuló valódi kapcsolattól.

És ha az igazi szeretet megélésére vágyunk, bátraknak kell lennünk ebbe a tükörbe felelősségteljesen, alázattal belenézni és vállalni, ami a másik emberből visszatükröződik ránk, azért, hogy megtanuljuk a legfontosabbat. Önmagunkba beleszeretni.

Ha így tudunk belenézni önmagunkba, a másikon keresztül, és hajlandóak vagyunk magunkban dolgozni azon, amit mutat a másik, és nem ráborítani az asztalt, akkor az a kapcsolat és benne ti, fejlődhettek.

Ha két embernek dolga van egymással, mert valamit csak egymáson keresztül érthetnek meg, vagy rakhatnak helyre magukban, vagy mert esetleg tényleg ő lehetne az "igazi", addig nincs az az erő, ami szétválassza őket, és az útjuk újra és újra ne keresztezné egymást.

De van, amikor csak egy bizonyos kört futsz le mindenkivel, aki az utadba kerül, hiába állsz odébb, újra hasonló problémával találod magad szembe, amíg észre nem veszed, hogy a gyökérprobléma, benned van, és nem a másik a szemét disznó már megint!

Ha nem szeretjük magunkat eléggé, a világ, és a másik ember, csakis ezt tudja majd nekünk újra és újra visszatükrözni a tetteivel (öntudatlanul ugyan, de mindig kíméletlenül pontosan), ami bennünk van, amivel dolgunk van, és ami még akadályoz abban, hogy az igazi szeretetet megtapasztalhassuk az életünkben.

Az igazi szeretet önmagában létezik. Szabadon.

Nem vár viszonzásra, nem állít fel korlátokat,  feltételeket vagy elvárásokat ahhoz, hogy legyen, hogy adjuk, hogy kapjuk. Ezeket az elme hozzá létre.

Tedd fel magadnak őszintén a kérdést azután, hogy nem érted miért nem tapasztalod ezt a valódi szeretetet még az életedben. Képes vagy már így szeretni?

Szereted, elfogadod, felismered jelenlegi önmagadat úgy, ahogy van? Nem baj, ha nem, mind ezt tanuljuk, ezért vagyunk itt. Fogadd el azt is. Ne ítélkezz sem önmagad, sem mások felett. Ne harcolj önmagadban azzal, ami van, engedd meg a jelenlétét. Akkor is, ha fáj, akkor is, ha nem tetszik, ne ellenállj, nézz szembe vele azáltal, hogy hagyod ott lenni és akkor észreveszed, hogy talán már csak az ellenállásod, a nem elfogadásod tartotta fent azt az állapotot, ami miatt még nem valósulnak meg a vágyaid.

Képes vagy magadat elfogadni, hogy vannak hibáid? Vannak félelmeid? Eltudod hinni, hogy szerethető vagy?

És ha elfogadod ezeket magadban, eltudod fogadni a másikban is, hogy esendő, neki is vannak félelmei, van saját, feldolgozatlan múltja, berögződései? Fel tudsz rá nézni szeretettel, amiért teszi, amit úgy érzi tennie kell, a saját útján, és abban tudod támogatni? Eltudod fogadni a döntéseit, akkor is, ha az nem egyezik a tieddel? Képes vagy őt úgy szeretni, ahogy van anélkül, hogy azzá akarnád formálni, aki már nem is ő lenne? Hajlandó vagy meglátni őt, hogy ő is megláthasson téged? Szeretni őt ugyanúgy, akkor is, ha ő nem úgy szeret, ahogy azt te elvárnád? Nem azt teszi, mondja, amit te szeretnél? Megengeded neki, hogy ő önmaga lehessen melletted, veled, hogy ő is segítsen Neked is önmagaddá válni? Engeded szárnyalni és nem birtokolni akarni, hogy ő szabadon szeressen úgy, ahogyan ő tud?

Képes vagy elengedni, ha úgy érzi mennie kell.. meghagyni, hogy szabad akaratából legyen veled ahelyett, hogy magadhoz akarnád görcsösen láncolni?

És a legfontosabb... képes vagy elhinni, hogy méltó vagy arra, hogy valaki így szeressen téged?

Úgy, ahogyan te tanulod szeretni magadat, és őt, feltétel nélkül.

További írásaim itt és itt!

Instagram ITT

• elvárások kapcsolatok önismeret szerelem tükrök

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!