Már nem igazodom hozzád - A szingli lét örömei

Hogy miért mesélem ezt? Mert engem az élet ezen a hétköznapi történéssel tájékoztatott, így hozta a tudomásomra, hogy többé már nem igazodom hozzá.
Ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megerősödjek annyira, hogy többé már ne azt figyeljem, hogy ne legyek túl sok, túl kevés. Hirtelen tisztán érzékeltem, hogy mennyi időt töltettem el azzal, hogy a társaságában aktiváltam az antennáimat, és minden elképzelhető módon igyekezetem „levenni”, hogy mi tenné őt elégedetté. Mert ha ő elégedett, mert ha én úgy igazítom a dolgokat, hogy ő elégedett legyen, akkor talán szeretni fog.

Sok éven át abban az illúzióban tartottam magam, hogy már felnőttem, érett nő lettem, és végérvényesen elmúltak azok az idők, amikor fiatal, bizonytalan nőként igazi alakváltóként úgy öltözködtem, úgy beszéltem, ahogy az a férfinek tetszett. Tudattalanul kerestem, hogy milyen módon válhatok olyan nővé, ami neki bejön, ami izgalomba hozza, akit párnak és társnak választanak. Igazi Hold –szerű nő voltam, aki a Napot járta körbe, önálló fény híján a Nap fényét visszatükrözve. Most azonban beláttam, hogy nem váltam napszerű nővé. Maradt bennem még abból a bizonytalan kislányból, éretlen nőből, aki a férfihoz képest határozza meg magát, aki bár erős és a legtöbbször kiáll magáért, a mindennapok rutinjai során mégis csak az igazodást választja. Ezen a vasárnapi vacsorán már nem kapcsolt be az igazodó Szilvi. És nem azért, mert görcsösen figyeltem erre, hogy ez ne történjen meg. Ennél sokkal jobb történt. Igazából észre se vettem, hogy nem igazodok. És ez azért lehetett így, mert már elég erős lettem ahhoz, hogy hagyjam az életemet úgy történni, ahogy akar, anélkül, hogy félnem kéne, hogy ha nem vigyázok, elcseszhetem.

Azt hiszem ekkor történt meg az, hogy elsőként tudtam igazán jó érzéssel, büszkén gondolni arra, hogy szingli vagyok.

Úgy éreztem kerek vagyok, egész, független és szabad. Büszkeség öntött el, legszívesebb gratuláltam voltam magamnak. Ehelyett aztán elkezdtem vonzódni magamhoz. Megtetszettem magamnak, úgy gondoltam: Ez a Szilvi egy jó nő! Ez a Szilvi egy vonzó nő! Kicsit be is izgultam magamra, mert mindez
még erotikusan is hatott rám. És ez azért lényeges, mert ahol ott van az erotika, ott Élet van. Sok idő után azt kezdtem érezni, hogy rész akarok venni az életben, kíváncsi vagyok, izgatott. Elkezdtem ízlelgetni ezt a szingli dolgot, és örültem, hogy korábban nem görcsöltem rá arra, hogy élvezzem a szingliséget.

Ennek így kellett lenni, számomra jobb így, hogy nem kifelé mutatva, hanem befelé figyelve „egyszer csak” jó lett, a lélek sötét bugyrainak a megjárása után.
Egyszer csak felderengett a fény, és megláthattam, ahogy a szingli nő büszke arcát mutatja felém, és azt suttogja a fülembe, amit hajdan Déméter istennőnek suttogtak hatalmas gyásza végén: „Itt a második tavasz, soha nem késő igazán élni!”

További írásaimat a Facebook oldalamon illetve az Instagramon olvashatod.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szentesi Szilvi

Tíz éve foglalkozom a minőségi intimitás, a tudatos szexualitás és a kifinomult erotika világával hivatásomként. Szívügyem, hogy a nők, a férfiak és a párok felébresszék a szerelem művészetének készségeit magukban, hogy megélhessék a kifinomult erotikus élet kiteljesítő ajándékait, az egészség, a boldogság, a szépség és a tudatosság gyarapodását. Intimitás coachként oktatok és írok, valamint saját tervezésű természetes parfümöket és olajok tervezek az érzékiség jegyében.