Néha még várlak

A döntésütköztetés legalább sikeres volt, minden piackutató dörzsölné a tenyerét. Kiderült, hogy mást akarunk: én téged, te engem nem. Pedig az ígéreteid csókjai már beették maguk a vállgödrömbe, még azóta sem keveredtek ki onnan. Szavaid a bőrömhöz tapadtak, amiket olyan rajongva szívott be, mint a zsíros testápolót, hogy na, majd most. Sajnos elég hamar kiszáradt megint.

Remélem meg kell ráznod a fejed, amikor elsétál melletted egy szőke lány, aki hasonló parfümöt visel, mint én. Hogy összeszorul a gyomrod, mert megérintenél. Hogy amikor más csókol, bevillan, hogy velem melyen egyszerű volt, amikor még nem csak bántani tudtuk egymást. Mert ezt tettük végső soron. Te azt mondtad, hogy nekem jobb lesz nélküled, és a nyakamba zúdítottad az összes sallangot, amit nem akartam hallani. Talán ez volt a legrosszabb, hogy sablonos voltál és makacs. Remélem törölted az összes képet, bár azt mondtad, hogy mindig mosolyogva gondolsz vissza rám.

Remélem, hogy rájössz majd, hogy a társasjátéknál nem kérhetsz meg mindig mást, hogy lépjen a bábuddal, mert pont nem éred el. Hogy megtanulod, hogy még akkor is megéri játékban maradni, ha érzed, hogy közel az érzelmi csőd. Hogy egyszer talán majd megérem neked.

• csalódás érzelmek fájdalom lélekhangok szerelem

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Varga Emese