Rosszabb érzés csalódást okozni másoknak, mint átélni magát a visszautasítást
Fontos kérdések ezek, hiszen valahányszor szorongunk amiatt, hogy nem fogunk tudni megfelelni másoknak, valahol a belénk vetett bizalmukat kérdőjelezzük meg. Miért is gondoljuk, hogy csak akkor szeretnek, akkor ismernek el, akkor büszkék, ha valamit jól csinálunk? Éppen ez lenne a lényege a szoros emberi kapcsolatainknak, hogy elnézőek és elfogadóak. De mehetünk messzebbre is, hiszen most joggal mondhatnánk, hogy a kollégáink, vagy éppen a főnökünk nem egy olyan ember, akinek kötelessége minden hibánkkal együtt szeretni minket. Nem bizony. Elfogadni viszont kötelessége. Akkor, amikor felvett minket, amikor úgy döntött, hogy velünk akar dolgozni, belement abba, hogy a jó és rossz tulajdonságainkkal is hajlandó együttműködni éppen annyira, mint helyes vagy időnként esetleg helytelen döntéseinkkel.
Nagyon nehéz először szembenézni a saját kudarcunkkal, majd pedig azzal, hogy mások mit fognak ehhez szólni. És ez nem arról szól, hogy érdekel-e minket idegen emberek véleménye. Ebben az esetben nem azért akarunk bizonyítani, hogy jobb színben tüntessük fel magunkat, és kivívjuk olyan emberek tiszteletét, akiket lehet, hogy nem is látunk többé. Egyszerűen csak arról van szó, hogy nem szeretnénk csalódást okozni, ezáltal rossz érzést kelteni olyan emberekben, akik fontosak nekünk. Olyanokban, akiket soha eszünkbe sem jutna bántani, elszomorítani.
Pontosan ekkor, amikor eljutunk gondolatainkban erre a pontra, érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon mit tennénk fordított helyzetben. Elítélnénk a másikat? Kevésbé szeretnénk őt? Megvetnénk? Minden bizonnyal a többség nemmel felel ezekre a kérdésekre. Az önsajnálat nem visz előrébb, mint ahogy az sem, ha másokat sajnálunk magunk miatt. Fogadjuk el, a másik elfogadását és szeretetét, és ne aggódjunk azon, hogy éppen nem fogunk tudni bizonyítani. Akik szeretnek, akik kiválasztanak minket akár baráti, akár szerelmi, akár munkakapcsolatra, nem azért teszik, hogy folyamatosan sikereket és eredményeket mutassunk fel. Abban a tudatban teszik, hogy ha úgy adódik, akkor enyhíteni tudják a csalódottságunkat vagy velünk együtt lehessenek büszkék.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez