A férfiszív megszakad, ha igazán szeretett. A férfi nem beszél, csak belefogy, belebetegszik, majdnem belehal. Pedig a férfi az erő jelképe, aki már csak büszkeségből is hamar túljut a az eltaszítottság lelki sérülésein és kudarcán, és pillanatok alatt újabb kalandba, hódításba kezd.

Látszólag így is van, de mélyen legbelül a férfiak még hónapok, évek múltán is ragasztgatják összetört szívük darabjait, és sokkal nehezebben találnak rá az új szerelemre, mint mi, nők, akiket ugyanúgy elhagytak, vagy önként léptünk ki a kapcsolatból. A teremtés koronái, a sebezhetetlenség két lábon járó jelképei rendkívüli lelki terhet cipelnek szakítás után, de a külvilág felé egészen másképp vetítik fájdalmukat. A férfi ilyenkor jellemzően gyors hódítás sorozatba kezd, hogy sértett férfiegóját önmaga előtt is helyrerázza, és a folyamatos fájdalom feledtető vadászattal, a legyet is röptében magatartásformával, gyakorlatilag bosszút állna a teljes fehérnépen. Jaj, annak a nőnek, aki egy tört szívű, szerelmes exlovag csapdájába sétál, ott csak szex várja, és más semmi, hagyjon is fel a fölösleges elvárásokkal, ebből soha nem lesz rendes párkapcsolat.

Mit mond a férfi? Azt, hogy nekünk könnyű. Mert mi hamarabb elsírjuk a bánatunkat anyánk, apánk, barátnőink vállán, mert a nő lételeme a kommunikáció, főleg a bajban. Ha a nőnek problémája, lelki fájdalma, meg nem értettsége, frusztrációja van, akkor beszélgetni akar. És a nő nem a megoldáson töri fejét, sokkal inkább a probléma kibeszélése, a fájdalom elengedése, az empátia, az együttérzés gondolata vigasztalja, és billenti helyre lelkivilágát. Mi is szenvedünk, éhezünk, vegetálunk. De sokkal intenzívebb érzelmi életet élünk egy hibátlanul működő kapcsolat alatt is, így van kihez, hová menekülni szívtörés esetén, lelki vészhelyzetben is. Ezzel szemben a férfiak nagy többsége nem avatja be barátait, kollégáit, péntek esti billiárd partnereit, szurkolótársait, lelki, érzelmi életébe, így azok a szakítás után nem is alkalmasak arra, hogy támaszt nyújtsanak.

Az elhagyott, eltaszított férfi elégeti önmagát, és kibeszéletlenül hordozza súlyos sebét, fogékonnyá téve önmagát minden lelki eredetű betegségre, és a tudattompító, ideiglenes csillapítást nyújtó szerekre. A férfiak a fájdalmas szakítással összeomlanak, az önönsajnálatban rekednek, nem törődve az egészségükkel, ráadásul súlyosan sérül az önbizalmuk, nem is próbálnak új kapcsolatot létesíteni, az egyéjszakás, érzelemmentes  kaland tökéletesen elegendő számukra. A férfiak a közhiedelemmel ellentétben sokkal erőteljesebben vágynak a stabilitásra, ezért intenzívebben reagálnak, ha elvész a lábuk alól a talaj. Nem tudják megosztani bánatukat, és nem is akarják, hiszen ez sértené férfiúi méltóságukat. A férfiak egyszerűen nem hiszik, hogy újra megtalálhatják a nagybetűs Nőt, pedig nem csak egy igazi létezik. Ezért inkább saját fájdalmukat táplálják, ezzel jobban telik az idő. Maguknak is nehezebben fogalmazzák meg az érzéseiket, nem beszélve másokról.

• fájdalom férfi kudarc nő szakítás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!