Sosem leszek szerethető..?!

Ebből az örök mókuskerékből pedig rettentő nehéz visszatalálnod ahhoz a nőhöz, aki legbelül -csendben ugyan, de énekli az elfeledett dalszövegedet. Ő az, aki Te vagy!

Aki gyógyítja magát az összes elszenvedett sérülésből, aki egy pizsamában, kócosan táncolva takarít vasárnap, és elfogadja önmagát a hibáival együtt. Mert ez a nő ott bent pontosan tudja, hogy az összes seb és felépített falak ellenére mennyire értékes! Mert ez a nő, ott legbelül pontosan tudja az összes megválaszolatlan kérdésre a választ, és a mosolyogva énekelt dalszövegeken keresztül szépen lassan megtanulja szeretni magát akkor is, ha annak az egy valakinek sosem lesz elég jó, sosem lesz szerethető..

Ez a nő tisztában van vele, hogy a legfontosabb emberek feltétel nélkül is szeretni fogják. Pontosan tudja, hogy eleshet, mert elesni nem szégyen, a fontos az, hogy felálljon, és tanuljon a horzsolásokból. Ennek a nőnek van elég bátorsága nemet mondani azokban a helyzetekben, amik nem egyeznek az ő értékrendjével, és ki mer állni a saját véleménye mellett. Ez a nő nem nyomja el a saját igényeit másokéval szemben, és meg tudja húzni a határait. Ez a nő szembenéz a legnagyobb félelmével.. De ez a nő rendkívül törékeny, mert egy ember elismerése nélkül könnyedén elbizonytalanodik abban, mennyire szerethető.

Ez a nő sosem tudja biztosan, hogy lesz – e valaha elég önbizalma, és megtanulja – e azt, hogyan fogadja el önmagát anélkül, hogy mások elfogadnák. De minden nap dolgozik azon, hogy szeresse magát, mások helyett is. És talán ez a legnehezebb lecke az életben.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Dibáczi Dóra

Az életemben mindigis központi szerepet töltött be az írás. Gyerekkoromtól kezdve amolyan gyógyírként használtam. Egy menedéknek. Ami mögé elbújhatok, közben pedig mégis ki adhatom magamból ami a lelkemet nyomja. Egy idő után aztán a környezetem hívta fel rá a figyelmem, hogy ez az érzék több annál, minthogy magamnak írjak egy füzetbe, ès talán segíthetnék a történeteimmel, gondolataimmal másoknak is. Mivel az írás mellett az empátia és a segítőkészség az, ami számomra mèg rendkívül fontos, így már csak egy nagy adag bàtorság kellett, hogy ràlépjek egy olyan útra, amire mindig is vágytam.. Írjak. Ne csak magamnak, Nektek is. Van mèg mit tanulnom, ès nèha mèg meztelennek érzem magam egy - egy mélyebb gondolat megfogalmazása után, de ha a soraim már csak egy embernek is segítenek, jókor - jó időben, akkor elmondhatom: cèlba értem!