Amikor végre elengedtelek

Amikor a szemedbe néztem valami láthatatlan egyezség szállt közénk. Mosolyogtál, tudni akartad, mi van velem és most először tudtunk igazán beszélgetni. Azt hittem, hogy nem hiába ültet minket egy terembe az univerzum és végül igazam lett.

Hiszen tegnap este elengedtem az összes rossz érzést, ami a mellkasomat nyomta és tudod, ezt szeretném megköszönni. Nagyon sokat tanultam tőled, belőled, többet, mint gondolnád. Most újra összeért az életünk, de nem kellemetlenül, hanem cinkosan és őszintén. Majd szétvált megint.

És végre nem volt fájdalmas az elválás, nem néztem rád esdeklő szemekkel, hogy csak mondd, hogy maradjak, hanem csak felálltam és elsétáltam.

Mert végre képes vagyok elengedni téged.  

• elengedés lélekhangok szerelem szeretet találkozás

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Varga Emese