Sajnos Szófia is ettől szenved, hogy sokan “csak” dolgozni járnak oda de élni “hazamennek” vidékre. A lakosság eloszlásával, mozgásával, vándorlásával együtt adódnak megoldandó feladatok. Viszont mindenhol kedvesek voltak az emberek, segítőkészen álltak hozzánk. Számos helyen a magyarországi szinttel egyenlő színvonalú utakon kanyaroghatunk. (Kivéve, ahol a hegyekből lezúduló víz és kő elmosta az utat, ott ugyanis a kertek alatti földút volt a nyerő!)

A hegyekben gyönyörű kolostorokat, sziklákat, apátságokat találhatunk. A nulladik nappal péntektől-szerdáig tartó bő öt nap nem is elég minden szépség felderítésére főleg annak fényében, hogy a magazin érdekében igyekeztünk sokat fotózni, én pedig erőltettem ide az EVOroad miatt a videó készítését is. Most is kiderült ez bizony munka nem csak kacagás. Úgy érdemes számolni ha egy utat végig motorozni “csak” három nap, akkor végig is fotózni inkább négy-öt nap, ha videóznánk is, akkor akár a kétszerese tehát hat nap. Persze ez igényszint függő, hiszen a tartós teszten befogott GoPro Hero 5 Black foroghat a fejünkön és megállás nélkül gyárthatjuk az anyagot de ez utómunkára igen unalmas még magában. Sok megállás, sok vágókép, sok fotó viszont nagyon rabolja az időnket.

Aki teheti, szerintem forduljon el erre, akár velünk 2018-ban, mert ez megér egy jó túrát, ráadásnak ott a Fekete-tenger ha a párunk vonakodna a hegyekben fagyoskodni. Mivel péntek estétől vasárnap estig esőben gurultunk az első napok képei nem annyira napfényesek, de hétfőtől beköszöntött a tavasz és végre napsütésben dolgozhattunk. Amint készen van a videó láthatjátok Youtube csatornánkon. Sokat teszteltük a GoPro akció kameránkat, DJI stabilizátorunkat és az Olympus OMD vázunkat Pro objektívekkel, hogy a motoros filmezés cikkekben még többet tudjunk írni nektek róluk.

Olyan igényes települések, falvak, szállások állnak ma már a túrázók rendelkezésére, hogy nem ritkán német csoportok, családok autói között parkoltunk le. Ezt pont nem gondoltam volna a hegyekben, hiszen itt május elején nem ritkán csak 5-8 Celsius fok várt minket, az is igaz, hogy az árak inkább erdélyi szinten vannak, ami még nekünk is kedvező nem beszélve a nyugati szomszédokról.

A gasztronómiát nem én szoktam kifejteni de az is megér egy alaposabb ugrást (fejjel előre). Sok helyen nem számítanak az “idegen” nyelvű túrázókra, így az étlap inkább csak bolgár nyelven érhető el, cserébe viszont a pincérek semmilyen idegen nyelven nem beszélnek. Bátrabbaknak van esélyük egy “vak randira” vagy egy gasztronómiai bungee jumping-ra is.

A joghurtos uborka levesbe szándékosan többször is belefutottam és nagyon nem volt csalódás. A fő kedvencem mégis a cserép edényben süt sajt, amire még felül egy tojást is ráütnek, körben díszítik paradicsommal és az íze végett egy kis zamatos kolbász szeletet is mellé vágnak. A felkapottabb helyeken persze az angolt és a németet is “törik” már. A hegyekben, eldugott falvakban, viszont a hamisítatlan Bulgáriát kapjuk. Szinte mindenhol elfogadják az Eurót de visszaadni nem abban fognak.

• Bulgária motoros élet motortúra

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!