A divat fővárosából – DS 7 E-Tense 300 4x4

Úgy gondolom eljutott mára az autógyártás oda, hogy olyasmi, hogy rossz autó, nem létezik. Stílusok vannak, hovatartozás és önkifejezés. Lehet ragaszkodni a német autógyártók által kínált termékekhez, de azt nem hiszem, hogy a ragaszkodás minden esetben jó döntés. Az, ami megbízható volt 20-30 évvel ezelőtt, az egyáltalán nem biztos, hogy az is maradt. A stílus viszont valami olyan különös dolog, amely nem minden ország, népcsoport sajátja. A francia stílus pedig örökké francia marad. Utóbbinak az esszenciája a DS7.

Óriási fába vágta a fejszéjét még annak idején 2014-ben a PSA, amikor úgy döntött, hogy a Citroën márkától leválasztják a DS-t és mint egy önálló brandet felépítik. Szerintem sokan kötöttek fogadást arra, hogy kudarcra ítélt vállalkozásba fogtak.
Rengeteg példa van az autóiparban arra, hogy a minőségi szinteket különválasztva, azonos platformokra és számos alkatrészt közösen felhasználva más-más márkákat hoznak létre. Ennek a mestere a Volkswagen csoport, de hasonló példákat találunk a tengerentúlon is, az amerikai autógyártók esetében.

De nem lennének franciák a franciák, ha ők nem másképpen szeretnék egy kicsit ugyanazt. Ugyanis a DS szerepe nem kizárólag a minőségi szint növelése volt, hanem annak a dizájn örökségnek az újra felfedezése, amelyet még a második világháborút követően ért el a Citroën DS. Talán azt kevesen tudják, hogy a Ford T és a Mini után harmadik helyezettként ezt a típus választották meg a XX. század autójának.

Az örökség tehát adott és szerintem minden egyes újkori DS modell esetében rendkívül jó érzékkel nyúltak hozzá a tervezők, hogy egy valóban egyedi, különleges stílust alkossanak. Szerintem mostanra kimondhatjuk, hogy akik a márka ellen szurkoltak, mind elbuktak. Nem lett belőle tömegmárka, de szerintem nem is ez volt a cél. Sokkal inkább egy olyan különleges rétegmodell, amely még értelmezhető áron, de kialakításban sokkal különlegesebb, mint a márkák 99,9%-a.

A DS 7 korábban már járt nálunk, de akkor még DS 7 Crossback néven futott az árlistában és természetesen az utakon is. Az erről készült írásunkat itt olvashatják. A mostani, modellfrissített változat esetében csak a DS 7 maradt meg a névből, de a rövidebb név természetesen semmiféle megcsonkított tartalomra nem utal.

Az autón a leginkább feltűnő külső változás a frontrészen található. Talán nem annyira lekerekített a méretes hűtőrács és a vaskos krómkeret is eltűnt, mégis megmaradt az a fajta modern elegancia, amely a márkát egyébéként is jellemezi. De mégsem ez a részlet a legkülönlegesebb, hanem a vékony LED csíkokból álló menetfény, amely borzasztóan menő. Ettől a részlettől hihetetlenül sokat változott a DS 7 megjelenése és ahogyan az előző tesztünk során megemlített gyémánt szerű fényszórók, úgy varázsolt el bennünket ez a kialakítás a mostani változatban.

Oldalról egy SUV formába sok varázslatot nem lehet belecsalni, így csak a szép felniket tudom kiemelni. A hátsó rész azonban szintén nagyon ütősre sikerült. A különleges hátsó lámpatestek teszik széppé, amelyeket összeköt egy fekete csík, rajta a DS Autombiles felirattal. Inkább sportos a jobb és bal oldalra elhelyezett hatalmas kipufogó rajzolat, illetve a króm keretes ál-diffúzor.

A belső térben jelentős változásról nem tudok beszámolni. Továbbra is pazar térkidolgozással találkozhatunk a kellemes méretű utastérben. Mindenhol alkantara borítással, bőrrel és fémbetétekkel találkozunk. A nyoma sincsen olyannak, hogy rossz minőségű anyag, oda nem illő design elem. A DS márka, mint ahogyan a márkalogóból is kivehető, a háromszögek, rombuszok és a mértani formák által behatárolt térben gondolkodik. A légbeömlőktől, a középkonzolra elhelyezett ablakemelő gombokon át minden és minden szögletes. De az egész mégis egységes, „kerek”. Nem mondom, hogy minden gomb, kezelő logikus helyen van, mert ez nem így van. De a DS-ben pont ezt a kicsit szokatlan kuszaságot lehet szeretni, mert ettől extravagáns. Ez a kuszaság persze teljesen megszokható, de aki először ül ilyen járműben, bizonyára meg fog lepődni.

A 4,6 méter hosszú és 2,74 méteres tengelytávú jármű belső tere kifejezetten kényelmes, tágas. Ebben segít, hogy rendkívül kényelmes üléseket találunk benne, amelyek másfelöl kifejezetten szépek is. A csomagtér alaphelyzetben 555 literes és a hátsó ülések lehajtásával ez 1,7 köbméterre bővíthető. Jó az inkább puhára hangolt futómű, kényelmes a teljes autó kialakítása. A jó fogású kormány mögötti műszerfal digitális és a középkonzolon elhelyezett egység is természetesen az. 12,3”-es érintőképernyője szokatlanul szélesnek hat, olyannyira, hogy a kormányt fogó jobb kezünk még kicsit bele is takar.

Ahogyan említettem, a futómű nagyon jóra lett hangolva, amely azért is különösen fontos, mert a tesztelt PHEV változatú DS 7 meglehetősen nehéz, több, mint 1,8 tonna. De ez mégsem érezhető az egyes manőverek során. A modellfrissítés eredményeképpen egy 360 lóerős változat is felkerült a modellpalettára, de mi az eggyel kisebb, 300 lóerős változatot próbáltuk ki. Azért itt sincs ok panaszra, hiszen 5,9 másodperc alatt képes a százas sprintre. Lehetséges, hogy a komfortszint miatt és a viszonylag alacsony zajszint miatt, de nem éreztem ezt a gyorsulást benne.

Ami fejlődött még, az nem más, mint a plug-in hybrid hajtáshoz kapcsolódó akkumulátor kapacitása. Ez 14,2 kW-ra emelkedett. Gyári paraméter szerint 65 kilométer megtételére képes, de el kell mondjam, hogy a 100%-ra feltöltött akkumulátor is csak 38 kilométeres hatótávot ígért. Ez utóbbi a realitás. A rendszerhez két villanymotor kapcsolódik, egy első 110 és egy hátsó 113 lóerővel. Ez utóbbi kettőse biztosítja az összkerékhajtást. A kapcsolódó 1,6 literes benzinmotor 200 lóerős. A rendszer maximális teljesítménye 300 lóerő, 520Nm nyomaték.

Az energiamanagementje rendkívül jó az autónak, könnyen és egyszerűen dönthetünk arról, hogy milyen módon kívánjuk felhasználni az akksiban rejlő, egyébként nem túlságosan sok energiát. Autópálya tempóig egyébként kizárólag elektromosan is tudunk közlekedni.

A DS 7 motor kínálata egészen széles. Az árlista egy alap dízellel indul, amely 15 millióba kerül. Az általunk tesztelt PHEV 300 ennek közel a duplája, 26 millióba fáj. Egyáltalán nem olcsó, ha valaki kevesebbet akar költeni, akkor Stellantis cégcsoporton belül is talál kedvezőbb árú márkát. Akár egy Opel Grandlandot, vagy Ciroën C5 Aircrosst vagy Peugeot 3008/5008-at is választhat. Amit viszont ezektől és egyéb más márkától sem kap meg, az a hamisítatlan francia stílus. A DS 7 egyébként hű ehhez az üzenethez, a divat fővárosában, Párizsban is készül, így nem csoda, hogy árad belőle az, amiért a világon mindenki odavan, a francia elegancia. Kifejezetten élmény volt tehát a teszt a fentiek miatt ezzel a különleges járművel.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szőnyi Zoltán

Jó pár évet töltöttem az autós szakmában, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy továbbtanulási időszak volt számomra, mivel egész életemben érdekeltek az autók. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több száz különböző fajta autót volt szerencsém kipróbálni életem során és számos szakmai konferencián volt lehetőségem képződni. Igyekszem a megszokotthoz képest más megvilágításból írni, beszélni az autókról.