Minden jól indul és rosszul ér véget, ha nem így lenne, nem lenne vége. Egy párkapcsolat mégsem azért lesz rossz, mert eleve elrendeltetett, mert a világ kísértése, állandó impulzusa, hogy újat, izgalmasabbat találj, tönkreteszi a párkapcsolatokat, hanem mert két ember nem képes, vagy nem hajlandó jól együttműködni és ellenáll a fejlődésnek.

Ha nem tetszik a világ sem egy rajtunk kívüli ok eredménye, a mi hibánk. Nagyon jól tudjuk, mit kellene a másiknak tennie, hogyan kellene viselkednie, kommunikálnia velünk, hogy jól szeressen. Ez a kedvencem. Tudod Teréz anya mondta, ha mindenki rendet tenne a saját portáján, rend lenne az egész világban. Most tuti, te sem magadra gondolsz, hanem valaki másra, akinek ezt meg kellene tenni. Aha, csakhogy az a „valaki” te vagy! Nem a másik.

Játszmázunk, zsarolunk, sértődünk, szidalmazunk, hibáztatunk és csodálkozunk, hogy a végeredmény mindenki számára rossz. Mert nem működik! Ha mindig mindent ugyanúgy csinálsz és az eredmény ugyanaz, a módszeren változtass. Ami neked nem jó, az valószínűleg a másiknak sem az. Mindannyian arra vágyunk, legyen legalább egyetlen ember az életünkben, akinél nem kényszerülünk állandó védekezésre. Aki, ha elmondom mi bánt, nem megoldásokat sorol, netán kioktat, mit miért nem csinálok jól, meghallgat. Hagyja, hogy kifejezzem magamat, meg nem értettségemet, fájdalmamat és hallgatásában érezzem, velem van, míg rá nem jövök a megoldásra. Benne meg tudok bízni. Rá hallgatok.

Tudom, érzem, jónak lát és hiszi, hogy az összes eddigi hibám csupán azért volt, hogy végre megtaláljam önmagam. Nincs nagyobb kincs, ha valaki tényleg rád kíváncsi! Elfogad úgy, ahogy vagy anélkül, hogy meg akarna változtatni, mert akkor nem téged szeret, csupán elképzeléseit. Miért olyan nehéz ez? Mert ilyenkor hátra kell húzódnod, lemondani arról, hogy mindenre legyen valami világmegváltó válaszod, hogy ezzel többnek érezhesd magad a másiknál. Hogy bebizonyítsd, te aztán tényleg tudod, nem is érted, hogy mit nem lehet ezen megoldani? Ilyenkor ártasz a legtöbbet. Miért? Mert nem azt adod a másiknak, ami neki jó, hanem azt, amit te annak tartasz. A saját megoldásaidat kényszerítenéd rá, amitől csak egyre elesettebbnek, kiszolgáltatottabbnak érzi magát. A válaszoknak benne kell megszületniük! Ebben kéri a segítségedet, de te nem figyelsz!

• játszmák lélekhangok párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!