A jóga varázsa, India kincsei

Mi is a jóga igazi varázsa? Hogyan ejti rabul a gyakorlót, válik életmóddá, életszemléletté? Azt tapasztalom, hogy a testkultúra a szellemi értékekkel integrálva, óriási hiányt pótol mind egyéni, mind közösségi szinten: a belső tudatosság növelésével (egyéni és társadalmi szinten is) a testünkben és lelkünkben tobzódó féktelen energiák, vágyak, görcsök, félelmek legnagyobb megszelídítője, filozófiája pedig kultúránk nemesítőjévé, értékrendszerünk fejlesztőjévé válhat. A sok évezredes tapasztalati tudomány a belső harmónia, a lelki béke szubjektív élményét hozza el zaklatott világunknak, méghozzá egyszerűen megtanulható gyakorlatokkal.

A jóga filozófia egyik alapelve a "NAHAM KARTA", a nem ártás elve. Ezen nem csak általában az élet, az élőlények tiszteletét érti, hanem a saját testünk, érzéseink iránti tolerancia érlelésének belső igényét is ébreszti, hogy tudjunk adni a másiknak is belőle.

Néhány éve volt szerencsém saját bőrömön megtapasztalni ezt a fajta toleranciát , egy jógaünnepen Indiában, ami tőlem nagyon idegen volt. Évekig tartott, míg feldolgoztam. Talán most már át tudom adni szóban is az élményeim.

Indiát áthatja az áhítat, a hétköznapok mocskában, csatornák bűzében is. Szent a hegy, szent a folyó, szent a por és a szél... Ez átszellemíti a bádogviskóban nyomorgót, a szmogos országút mentén dróthálóból font ketrecben lakó földönfutót, éppúgy, mint a szomszédját, a pálmaligetes villalakót. Ebben egyek. Köztük járva könnyűvé válik a lélegzet, tisztán ragyogóvá a tekintet, még ha a párás, fülledt 45 fokban ömlik is a hátunkon a ragacsos, poros verejték. Azt hiszem, nem csupán a nyugati romantikus turista láttatta azt velem Delhiben, Haridwarban, köztük járva, velük jógázva. Megélhettem, hogy a szemetes kanálisok mentén éppúgy a templomi áhítat árad, a templom, a nép maga. Földre borult lélekkel élnek ott az emberek. Ugyanakkor a végtelen nyomor és a mérhetetlen gazdagság égbekiáltóan dühítő és elkeserítő kontrasztja mélyen megrendített. Igen, ez India… A szélsőségek közötti élni tudás hittel, szívvel, kitartással.

Ezt hoztam magammal haza India varázsából. Itthon aztán néhány hónapig nem értettem, hova ez a rohanás? Minek a sok idegeskedés? Aztán zaklatott világunk észrevétlenül újra beszippantott. De megmaradt a kincs, amivel újra és újra felidézhető India szelleme. Az, hogy gyakorlás közben a testünk templommá nemesül, lelkünk otthonra lel bensőnkben, segít megélni, hogy érzéseink, bár hozzánk tartoznak, de nem egyek velünk, gondolataink vibrálása helyett a harmónia rezgése hatja át lényünket, és sugárzik szeretteinkre és kevésbé szeretteinkre egyaránt. Kár, hogy nem olyan tartós a hátasa, mint Indiáé, s magától nem termelődik újra... De általunk, rajtunk keresztül és közöttünk, újra születik, árad határtalanul jótékonyan.

9 éve tartunk a fentiek szellemében önismereti jógatáborokat nyaranta a hasonló lelkületűeknek. A jóga és önismereti módszerek integrálásával mélyítjük tudásunkat a tolerancia, önelfogadás, pozitív életszemlélet jegyében.

A mádi élményjóga táborról ITT, a Nyalka tanyai elvonulós táborról ITT tájékozódhattok bővebben!