Jól ismert dolog, hogy a középső gyermeknek a legnehezebb a dolga a családban. Bár a CX-30 időben a legkisebb után érkezett, így a sorrend időben nem egyértelmű, de ettől függetlenül egyáltalán nincsen könnyű dolga. A saját helyzete, léte szükségességének bizonyítása nem egyszerű feladat. Hála a sorsnak, a neve, mármint a CX-30, sem illik a sorba, így ettől azonnal más identitása lett, mint a kisebb és a nagyobb testvér elnevezése.

A névválasztás egyébként annak a kényszerűségnek az eredménye, hogy Kínában létezik már egy másik fajta Mazda, amelynek CX-4 a neve.  Legutóbbi kínai utunk során pont lencse végre kaptunk egyet, íme.

Egyszóval a CX-30 komoly kihívással néz szembe, hogy ne essen a szendvicsgyerek szindrómába. Soha nem lesz a babusgatott legkisebb és a család „legnagyobb”jának a rangját sem fogja elérni. Ezt a fajta „handycap-et” nagyon jó érzékkel küzdi le. Ahogy lenni szokott, elsősorban a nagyobbik testvér (CX-5) leküzdésére törekszik, ennél fogva nyitottabb, rugalmasabb, kezelhetősége lényegesen emberközelibb. Másfelől természetesen számos méretbeli előnnyel rendelkezik a kisebbik testvérrel szemben (CX-3).

A magam részéről én nem kérdőjelezem meg a szükségességét ennyi méretkategóriának. Ismert olyan konszern, ahol ebben a sávban nem három, hanem négy különböző méret van belezsúfolva. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás – tehát a fogyasztói igény vagy pedig az autógyárak versenye - azt nem tudni, de annyi bizonyos, hogy SUV/crossover autóból óriási a kínálat és komoly igény is van ezekre az autókra.

Számomra a CX-30 legmegragadóbb része a külsője. Ez a forma és a Mazda különleges Soul Crystal piros színe a legszebb SUV-vé varázsolja az autót. Úgy különleges, úgy szép, hogy egy szükségtelen ív vagy hajlat sincsen rajta. Letisztult, kifinomult és elit. Az éles szögekkel határolt, nagy, sima, enyhén ívelt formák rendkívül divatosak. A hűtőmaszkon elhelyezett fényes fekete háromszögletű sejteket a króm keret alulról íveli körbe. A vékonyra húzott fényszóró szempár pedig azonkívül, hogy kiválóan világítja be az utat, még szépen is mutat.
Oldalról a mutatós 18” -es felnik és az SUV-kre jellemző emelt hatást fokozó műanyag alsó peremet kapott a CX-30. A hátsó traktust pedig a szintén vékonyra formált elképesztően gyönyörű, egyedi hátsó lámpák, a mélyre ívelő csomagtartó és a dupla kipufogó határozza meg.
Elfogultnak tűnhet, de a CX-30 az egyik, vagy talán a legszebb autó ebben a kategóriában.

A belső tér éppúgy, mint a mostani Mazdáknál, minimalista irányzatot követ. Hasonlóan a külső felületekhez, nem találkozhatunk egyetlen fölösleges görbülettel, ívvel, formával. A műszeregység ötvözi az analóg és a digitális adta lehetőségeket. A középső mutató digitális, a két szélső pedig hagyományos mutatókból áll. Itt sincs semmi csicsa-micsa, csak a szükséges információkat (azt persze mindet) láthatjuk. A műszerfal középső részét egy nem túlságosan nagy, kiváló felbontású monitor határozza meg. Kezelését a könyöklő előtt elhelyezett BMW-s tekerőgomb segítségével lehet végezni. A funkciók viszonylag logikusan vannak elrendezve, így kis idő elteltével jól tudtam használni. A tekerőgombos megoldás használható, de a magam részéről jobban szeretem az érintőképernyőt. Itt ez nem lehetséges, hiszen a monitor elhelyezés is olyan távolságban van, hogy nem lehet elérni. Az előnye ennek, hogy egy felülettel kevesebb van, amit törölgetni kell. Akad így is jó pár fényes fekete rész a vezető és utasa előtt, amivel viszont ilyen módon foglalkozni kell.

 

A CX-30 kellőképpen tágas, a hátsó utasnak is van elegendő lábtere, ami nem megy a csomagtartó rovására sem. Alaphelyzetben 430 literes, amely a hátsó ülések lehajtásával 1406 literre bővíthető.

A tesztelt CX-30-at egy 2 literes, 150 lóerős mild-hibrid motor hajtotta, amelyhez egy 6 fokozatú automata váltó kapcsolódott. Ráadásul a modell, jó SUV-hez méltóan, négykerék meghajtással rendelkezett.
Ez a fajta összeállítás mindenképpen a legkényelmesebb és legbiztonságosabb kombó és komoly várakozásaim voltak vele szemben. A mild-hibrid ugyan keveset, vagy éppen semmit nem tesz a gyorsulási élményhez, de elméletileg jótékony hatással van a fogyasztásra, a start/stop rendszer működésére és a környezetvédelemre. Utóbbit nem tudom ellenőrizni, de elhiszem. A start/stop valóban észrevehetetlen, viszont az autó fogyasztása nem hozta azt, amit a gyári kézikönyvben olvastunk. Ennek oka lehet, hogy próbáltuk többször a gyorsulási élményt fokozni, ami határozottan nem hétköznapi, általános használat, illetve egy vadonatúj autó gyakran többet fogyaszt valamivel az első pár ezer kilométeren.  Akárhogyan van, 8,5 literes vegyes fogyasztást mértünk az autóval. Én ezt kicsit soknak érzem (gyári adat 7,3).

A motor volt egyébként az egyetlen pontja a CX-30-nak, amivel nem voltam 100% elégedett. Nekem túlságosan erőtlennek hatott, kevéssé éreztem a 150 lóerőt. Normál, városi vagy autópályás közlekedés esetén tökéletes és kifejezetten zajtalan az erőforrás és szinte észrevehetetlen, hogy egyáltalán jár a motor, de erős gyorsítás során feltűnően zajos lesz és nem is robban ki az autó, hogy széttépje az aszfaltot. Így nagyon várom, hogy másik, például a Skyactive-X motorral is ki tudjuk próbálni a jövőben.

A CX-30 ideális autó mindenféle felhasználásra. Minősége, kivitele és formája a prémium kategória felé tolja mindenképpen az autót. Elképesztő lágy, kellemes vele a közlekedés, így élmény vele minden megtett kilométer. Van a környezetemben pár „Mazdás”, akik nem hajlandóak más autóban gondolkodni. A CX-30 kiválóan megmutatta az elmúlt napok során, hogy miként és miért alakul ki bárkiben ez a Mazdás szív.

• cx30 g150 teszt mazda cx30 awd teszt mazda cx30 teszt mazda teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!