Készítsd el otthon kedvencedet!

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört a világon, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is foglalkoztak sörfőzéssel a Kr.e. V. évezredben. Egyiptomban a rabszolgák és a gazdagok körében is népszerű italnak számított a sör, amit ebben az időben még datolyával vagy datolyalevéllel ízesítettek és kőkorsókból szalma- vagy nádszálon keresztül szívtak. De mi is sör? Egy malátából vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.

Sörfajták
A sörkészítés legrégebbi írásos bizonyítéka Mezopotámiából származik az i. e. III. évezredből, ez volt a „monument Bleu”. Az Égi tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantos szigeti papok és a sör segítségével menti meg az emberiséget. A megmenekülésről az áradás évszak első hónapjának 20. napján emlékeztek meg, amely napot a „részegség ünnepe” néven ismertek. A sörnek és az élelemnek a neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek.” A meleg sörrel álmodni akkoriban fájdalmat jelentett. Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene neveznünk, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.

Az ókori Babilóniában Hammurapi király még nevezetes törvényoszlopára is feljegyeztette a sörkészítés szabályait. A babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. Az európai sörtörténetben Tacitus ír először a letelepedett, gabonatermesztő germánokról. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgium) vált nevezetessé a sörfőzésről. Britanniában a katolikus egyház már az V. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást. A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolható a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A szerzetesek sokat javítottak a főzés technikáján, úgy tartják, hogy ők vezették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez.

Angliában a tömeges sörfőzés VIII.Henrik uralkodása alatt virágzott fel, ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Ezekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Házisör
Ilyen egyszerűen készítheted el otthon

Vegyél 20 dkg malátakávét, 25 dkg cukrot és 2 dkg komlót. Ezeket keverd össze hat liter vízzel. Egy nyitott edényben főzd addig, amíg egy liternyi elpárolog belőle. Várd meg, amíg az így kapott sör alaplé lehűl. Ekkor egy tálkányit alaposan keverj el 2 dkg élesztővel. Ha az élesztő teljesen feloldódott, öntsd vissza az alapléhez és 6-8 órán át pihentesd. Ezután sűrű szitán, esetleg pelenkavásznon szűrd át, majd töltsd csatos üvegekbe úgy, hogy hagysz helyet (½ literes üveg esetében egy decinyit) az erjedéshez. Tárold szobahőmérsékleten 4-5 napig. Ha szerencséd van egy enyhén alkoholos, szénsavas sörszerű italt kapsz, amit kellőképpen lehűtve jólesően fogyaszthatsz el.

• házi sör sör főzés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!