A minap Budapesten jártam, szeretek ellátogatni a fővárosunkba. Kedvemre való, mert ha nyugalomra vágyok, találok helyet hozzá, ha nyüzsgésre vágyok, arra is találok alkalmat, ugyanakkor a fővárosunk az a hely, ahol senki nem foglalkozik azzal, hogy a másik mit csinál. Talán ha egy idegen civilizáció békés családja sakkozna a Hősök tere kellős közepén, az sem zavarna senkit különösebben.

Egy kedves ismerősömmel találkoztam, akivel majd 3 órán keresztül folytattunk minőségi beszélgetést. Imádom a magasztos beszélgetéseket, mert mindig feltölt, elgondolkodtat, amiből ráadásul sokat tanulhatok és tanulhatunk.

Ebben a feltöltött állapotban döntöttem úgy, hogy a nyakamba veszem a város egy részét és jó hosszú sétára indulok a Duna partján. Séta közben eszembe jutott a semmiből egy számomra kedves film, A békés harcos útja, melyet egyébként szívből ajánlok mindenkinek. Eszembe jutott egy jelenet, mikor Socrates azt mondta az ifjú Dan Millmannak, hogy “olyan nincs, hogy semmi nem történik”. Majd beugrott a képkocka is, mikor Socrates megmutatta Dannak, hogy mi minden zajlik körülötte a világban. Akkor úgy döntöttem, hogy séta közben különös figyelmet fordítok az emberekre, a történésekre.

Emlékszem a lányra a Szabadság híd rideg vasán ülve, aki különös mosollyal az arcán figyelte, amint a Nap alábukik a Gellért-hegy lábánál, mit törődve azzal, hogy a könyv, amit esti szórakoztatásául választott, csendesen és észrevétlenül csúszott tova a kezéből.

Emlékszem az idős párra, akik jócskán életük alkonyán járnak már, egymást átkarolva, boldogságtól hangos tekintetükkel követték szemükkel a Duna folyását.

Emlékszem a nagydarab hátrazselézett hajú srácra, akire talán azt mondanád, hogy a Cosa Nostra megbecsült tagja, közben meglepő lazasággal hajolt le az elejtett vizes flakonért, majd gyermeki mosollyal az arcán nyújtotta át az öreg néninek, aki látszólag képtelen lett volna a térdénél tovább hajolni.

Emlékszem a lányra, ahogy a végtelen hosszú limuzin hátuljából ágaskodva, karjait széttárva, élvezte, ahogy a levegő kedvére simogatja az arcát, illetve borzolja szét a hosszú szőke haját.

• életszemlélet férfiszemmel férfiszempont

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!