Mit nevezünk, illetve mi számít nemi erőszaknak? Ha egy nőt magatehetetlen állapotban becstelenítenek meg, az már nem is erőszak, mivel nem ellenkezett? Vékony jégen táncol ez a kérdés a közmegítélés és a törvények szempontjából is.

Szentesi Évi: Ha egy nő kihívó öltözetben megy ki az utcára, akkor egyből megbélyegzik, vagy sokkal könnyebben aggatnak rá bizonyos jelzőket, egyszóval könnyűvérűnek titulálják. És a férfiak - mit ad Isten - máris feljogosítva érzik magukat arra, hogy füttyögjenek, utána kiabáljanak, beszóljanak, és a legrosszabb esetben meg is támadják. De ez egy kicsit olyan, mintha állatok is lennénk. Mi különböztet akkor meg bennünket az ösztönlényektől, ha ember létünkre az ösztöneinket sem vagyunk képesek kordában tartani?

Rados Virág: Minden olyan helyzet, amelyben az egyik ember visszaél a másik kiszolgáltatottságával, gyengeségével, legyen az akár pszichikai, akár fizikai jellegű, erőszaknak számít. Ilyet tenni szigorúan tilos! Nem támadhat meg egy férfi az utcán csak azért, mert szerinte kihívóan vagy felöltözve.

Bokros Laci: Van egy olyan vélekedés vagy hozzáállás, hogy ha egy nő kihívó ruhát vesz fel, az ne csodálkozzon, hogy megerőszakolják. De ennél a résznél terelhetjük egyből a történetet az utcáról be a szobába, egész pontosan a virtuális terekbe. Ami nekem szemet szúr, - beszélgettem erről anyukákkal is – hogy ha az én lányom olyan fotókat töltene föl magáról az internetre, amin kilátszik mindene, biztos, hogy egyből számon kérném. Más kérdés, hogy itt közbeszól a szülő, illetve a nevelés milyensége. Egész egyszerűen tudomására kell hozni a gyermekeinknek, hogy mekkora veszélyekkel fenyegetőzik a világ, most már a virtuális is, lehet az nagyobbal, mint az utca. Manapság mindent megkapunk instant módon, nem kell udvarolni, ott van az egész készen, elérhető távolságban. Az én tanácsom az, hogy figyelmeztessék a szülők a gyermekeiket.

Évi: Értsem ezt úgy, hogy nem mehetek ki miniszoknyában az utcára, mert számításba kell vennem azt, hogy emiatt bármikor megtámadhatnak, ergo, felhívást adok egy keringőre?

Laci: Nem azt mondom h te vagy a hibás, hanem azt hogy a legrosszabb szituációt kell alapul venni: hogy találkozol egy olyan csekély intelligenciájú valakivel, akinek ez felhívás a keringőre.

Évi: És a nők miért nem erőszakolnak meg férfiakat?

Virág: Volt ilyen eset, az elkövetőket az illető fel is jelentette, teljes joggal. Egy férfit ugyanúgy nem szabad erőszaknak kitenni. Egyébként ebben a történetben több nő volt az elkövető, tehát itt is az erőfölény győzött. A megerőszakolás lényege többnyire nem a nemi aktus véghezvitele , vagy a szexuális vágy kielégítése, hanem a hatalom és az erő fitogtatása. Annak a vágynak a beteljesítése, hogy a megerőszakoló képes győzedelmeskedni a leigázott felett. Ugyanígy van ez a börtönökben is hetero férfiak között. A megerőszakolás célja ott az, hogy a szereplők megteremtsék az erőrangsort. Polcz Alaine, Asszony a fronton című művében a szerző elmeséli, miképpen mentek végig újra és újra a katonák védtelen nőkön. Rajta is. Az elbeszélő megjegyzi: ez egyáltalán nem a szexualitásról szólt, pusztán a leigázás volt a cél, a nyers erőszak.

Laci: A bebizonyított nemi erőszakot életfogytiglanra büntetném, mert felmérhetetlen károkat okoz az áldozatban. Pontosan látom azt, hogy egy hölgy csinos, és nem olyan céllal csinos. Viszont ez akkor sem a kirakatba, az internetre való. Valamilyen szinten ezt a virtuális világot is hibásnak tartom ezekért a dolgokért. Sajnos a férfiak ilyenek, egyből elkezdenek a nőről csámcsogni, szexuális megközelítésben letárgyiasítva kitárgyalni. Teszem hozzá, hogy én el is vonulok ilyenkor, ha erről beszélek a férfiak, mert méltatlannak tarom a nővel szemben. Nem emberi viselkedésnek. Engem így neveltek, ez alapján szigorú elveket vallok. Soha az életben nem beszéltem ki a nőket, véleményem szerint ez kicsit sem férfias. A nőt tisztelni kell, hisz saját magamat köpöm le, a saját férfi mivoltomat, ha belemegyek egy gusztustalan beszélgetésbe.

Virág: Volt egy felvonulás valahol külföldön, ahol nők miniszoknyába és egyéb kihívónak számító ruhadarabokba öltöztek fel, arra híva fel a figyelmet: senki sem formálhat arra jogot, hogy ha a másik eképpen öltözködik, akkor inzultálhatja, vagy akár meg is erőszakolhatja őt. A ruha egyfajta önkifejezési eszköz, forma. Tehát, ha én azt akarom kifejezni az öltözködésemmel, hogy szexi nő vagyok, az nem jelenti, hogy magamra akarok rángatni minden pasit. Az így öltözködők személyiségi jogait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint a kiskosztümösökét. Másfelől pedig: hol van a határ? Mikor számít egy nő megjelenése kihívónak? Bizonyos kultúrákban azt a nőt, aki nem burkolja be a testét tetőtől talpig, már szeméremsértőnek tartják. Sok arab országból azért is jönnek a férfiak Európába, mert itt, úgymond, szabadon csajozhatnak.

Évi: Aztán pedig megerőszakolják a saját feleségeiket. Olvastam egy olyan könyvet, amit a szaúdi királyi család egyik hercegnője által írt egy amerikai újságíró, legalábbis ezzel a marketingfogással adták el a könyvet. Elmeséli a főszereplő, hogy rendszeres megtörtént a nővérével, hogy a férje ájulásig erőszakolta. Jóformán valahol a férfi jogot érez arra, hogy a tulajdonaként kezelje a nőjét, állatát.

Virág: Láttam egy amerikai játékfilmet, amelynek a témája szintén a nő elleni erőszak dilemmája volt. A cselekményben egy munkahelyi tréningen este leitatnak egy nőt, majd több férfi kollégája közösül vele. A nő önkívületi állapotban van, de másnap mozaikokból összerakja az előző éjjel eseményeit. Aztán nem kis vívódás után feljelenti az erőszaktevőket, akiket a végén a bíróság elítél. Itt is arról van szó, hogy az erősebb a saját önző, alantas céljaira használja fel a gyengét, a kiszolgáltatottat.

Évi: Ez az egész onnan jön, hogy a nők sosem voltak egyenjogú partnerként kezelve a világon. Nem veszik őket emberszámba sokáig, hisz van az ember, meg van a nő, és igaz, hogy mára ez az elv jócskán megváltozott az emancipációnak vagy a feminizmusnak köszönhetően, de még mindig van rengeteg példa arra, hogy egy férfi voltaképpen szolgálójának, eszközének tekinti párját.

Virág: Számomra az a jellemes férfi, aki megvéd, gyámolít, támogat, aki mellett megélhetem a nőiességemet. Az, aki az erejét az én káromra fitogtatja, korántsem a férfiasságáról tesz tanúbizonyságot, hanem csupán a benne rejlő, kontrollálatlan ösztönökről.

                                                                                                                     Kékharisnya Kommandó

                                                                                                                       Vigyázat, provokálunk!    

• kékharisnya kommandó nemi erőszak

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!