Klasszikus értékek új köntösben – Volvo V60 Cross Country B4 AWD

A prémium szegmensen belül mindig nagyon fontos, hogy messzebbre mutasson egy autó által képviselt érték annál, amit az összeszerelési minőség és a használt anyagok miatt luxusnak nevezhetünk. Szükséges a tradíció, individualizmus, a választott márka értékei és a funkcionalitás, amelyek mentén döntünk, hogy mely konkrét márka és típus mellett tesszük le a voksunkat. Itt az autó már több annál, mint egy használati eszköz, amely elszállít minket egyik pontból a másikba, az önkifejezés eszköze.

Kevés olyan autó van a piacon, mint a V60 CC. A mostanában divatos SUV láz miatt nincsen fókuszban ez a fajta kivitel. Talán ettől válik még egyedibbé, különlegesebbé vagy éppen izgalmasabbá. Prémium szegmensben az Audi A4 Allroad, kicsit távolabb haladva a Passat Alltrack/Skoda Superb Scout, amelyik ugyanerre az igényre kínál megoldást.
2016-ban megszűnt és utód nélkül maradt a Volvo XC70. Erről készült tesztünket itt lehet olvasni.
2018-ban jelent meg az új generációs Volvo V60, amely az előző generációhoz képest lényeges méretváltozáson ment keresztül. Így a vezetési érzés és mérete miatt úgy lehet rá tekinteni, mint a méltán elismert XC70-re.

Az XC jelölés ugyan nincs a neve mellett, hiszen ezt az XC60 már foglalja, de a Cross Country elnevezés (amelynek vicces anagrammája volt eredetileg az XC, mielőtt a SUV-ok kategóriáját elkezdték vele jelölni a Volvonál), ugyancsak jól ismert fogalom igy leírva, így semmiféle meglepetést nem okoz a kicsit hosszabb modellnév leírás. Ennél érdekesebb talán a B4 betű/szám kombináció. Ahol a B nem jelöli azt, hogy dízel vagy benzines erőforrás van-e az autóban, hiszen erre a D, illetve T betűk voltak korábban hivatottak. A betű utáni szám sem utal a kínált ranglétrán betöltött teljesítményre, ahogyan régen a 3,4,5 számokból erre következtetni lehetett. Ugyanis a B4 a 197 lóerős dízel mild-hybrid jelölése, a B5 pedig a 250 lóerős szintén mild-hybrid, ámde benzines változaté. Tesztautónk az előbbi, tehát a mild-hybrid dízel volt.

A V60 CC az emelt hasmagasságú változata a normál kombi kivitelnek. Nincsen annyira megemelve, mint az XC60, de pont annyira, hogy a városi közlekedésben lévő padkák, fekvőrendőrök ne okozzanak számára problémát. Nem egy terepjáró, de éppen annyira magas, hogy nem kell megijednie, ha az aszfaltcsík elfogy és földúton halad tovább az út. A nagyjából 7,5 centiméteres hasmagasság emelést kihangsúlyozzák a műanyag fekete betétek, melyek mind a küszöbökön, mind a kerékjáratok fölött megtalálhatóak, körbe futnak a teljes karosszérián, sőt még hátulra a cross country felirat is bele lett írva. Kicsit olyan, mint amikor az elegáns ruhához túrabakancsot húznánk, de ki tudja miért, jól áll neki ez a bakancs.
A Volvo ívei visszafogottan elegánsak, de mégis markáns, határozottan férfias a teljes megjelenése. Azt sugallja, hogy aki ebben az autóban ül, az nem fél a kalandtól, fontos számára az aktív élet.

A belső hangulat a megszokott svéd hangulatot hozza, gyönyörű bőrözött felületekkel várja az utazókat. Letisztult és elegáns. Az utastér központi eleme a többi Volvoban is használt, álló tájolású központi kijelző, amelynek segítségével végezhető el gyakorlatilag az összes beállítás. Gombokkal, kapcsolókkal kevés helyen találkozhatunk. A Volvo jó példája annak az egyensúlynak, amit a digitalizációtól várunk. Ahol szükséges ott van tekergető – például a hangerő szabályozásnál – a többi területen pedig a menüből választhatjuk ki a funkciót.

A Volvo menürendszere mindenképpen szokást igényel. Biztos vagyok benne, hogy aki első alkalommal találkozik vele, annak okozhat némi kavarodást, a német, francia vagy japán autókhoz képest más logikával kialakított infotainement. Egy-két nap után viszont könnyedén megszokható, sőt kifejezetten könnyen kezelhetővé válik a gyorsgombokat és egyéb funkciókat teljesen személyre szabható módon berendezhető kijelző. Ami talán hiányzik, az a klíma, ülés- és kormányfűtés szabályozó fizikai megjelenése, ugyanis ezek is kizárólag a menüből érhetőek el.
A műszerfal is teljesen digitális, megegyező felépítésű és grafikai megjelenésű, mint a többi márkatárs esetében. Talán itt általános hiba, hogy az egyébként szép alapbeállítás és grafikai megjelenés limitált módon szabható testre. Úgy érzem, hogy a teljesen digitális kijelző nagyobb szabadságfokot is adhat, ahogy azt néhány más márka esetében láthatjuk is.

Az V60 CC egyik legszerethetőbb pontja az ülései. Kevés autóban találkozunk kényelmesebb, minőségibb kivitelezéssel. Keresve sem találhatunk kifogást ezen a pontján az autónak. A remekbe szabott kialakítás, jó üléspozíció, gyönyörű bőrözés és varrás iskolapéldája, amit a Volvo nyújt. A V60 CC pedig nemcsak az első ülésen helyet foglalókra gondol. Kiváló a hátsó ülés helykínálata, ahol a széles könyöklő és a külön klímavezérlő pult teszi kényelmessé ezeket az üléseket is bármilyen hosszú út esetén is.

A csomagtér szintén kompromisszummentes. Az alaphelyzetben 529 literes csomagtér látványra és funkciójában is óriási, egyébként értékre nagyjából a közvetlen versenytárséval azonos. Természetesen a hátsó ülések lehajthatóak, ezzel tovább bővíthető a tér 1441 literig.

Ahogy említettem egy mild-hybrid dízel lapul a motorháztető alatt, amelyet a 48V-os rendszere különböztet meg a hagyományos dízel erőforrástól. Ez a kivitel kifejezetten azért jött létre, hogy az autó tulajdonosa falni tudja a kilométereket, de ha városba téved a start/stop rendszer és a hatékonyabb indulás révén a károsanyag kibocsájtás csökkenjen. A motorhoz kizárólag egy nyolcfokozatú automata váltó rendelhető. A váltó észrevétlenül végzi a dolgát, remekül passzol a jármű karakteréhez. Számomra kicsit szokatlan volt, hogy az váltókapcsolónak nincsenek direkt fokozatai, nem érezni, ahogyan az egyes üzemmódokba tesszük, csupán a műszerfalon olvasható le az állapot.

A 4,8 méter hosszúságú és közel két tonnás autót nem extrém módon, de kifejezetten jól viszi a négyhengeres 420Nm nyomatékkal rendelkező dízel. Az átlaghoz képest nagyobb magasság plusz biztonságérzetet is ad.
Átlagos fogyasztása a tesztelés során 7,2 - 7,5 liter volt, városon kívüli túlsúllyal, amely a méreteihez képest jónak mondható.

A nálunk eltöltött hét alatt a V60 Cross Country teljesen magával ragadott. Méretei, funkcionalitása is meggyőző. Határozottan élveztem, hogy nem egy tucat autóban ülök, de ahogyan a Volvok esetében ez lenni szokott nem hivalkodó külcsínnel, hanem a beltartalommal adta meg számomra a presztízs autó érzését.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szőnyi Zoltán

Jó pár évet töltöttem az autós szakmában, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy továbbtanulási időszak volt számomra, mivel egész életemben érdekeltek az autók. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több száz különböző fajta autót volt szerencsém kipróbálni életem során és számos szakmai konferencián volt lehetőségem képződni. Igyekszem a megszokotthoz képest más megvilágításból írni, beszélni az autókról.