Úgy gondolom, hogy a Mercedestől már megszokhattuk, hogy előrébb jár a versenytársaknál. Erre bizonyíték, hogy sorra hozza ki az elektromos modelleket minden kategóriában. Az Audi nagyon le van maradva és a BMW is csak pár szegmensben jött eddig ki tisztán elektromos fejlesztésű/meghajtású modellel. Az S osztály elektromos változatát, az EQS után az eggyel kisebb testvért, az EQE-t teszteltük.

Első ránézésre alig észrevehető a különbség az EQS és az EQE között (előbbiről a tesztünk itt olvasható). Ennek oka, hogy a légellenállás szempontjából legideálisabb forma miatt nem volt sok lehetőség ebből a szempontból különbséget tenni. Egyébként is megszokhattuk, hogy az autógyárak az utóbbi időben annyira ráfeküdtek a márkaarculat kialakítására a modellsorban, hogy akár az S, M, L, XL neveket is rábiggyeszthetnék a karosszériára az egyébként néhány esetben nehezen megjegyezhető típusnevek helyett.

Az EQE annak bizonyítéka, hogy van elektromos luxus 5 méter alatt is. Ez a modell ugyanis „csak” 4,96 méter hosszúságú, tehát 20 centivel rövidebb, mint a legnagyobb elektromos Mercedes limuzin. A tengelytáv is rövidebb, amely a hátsó üléssornál vehető észre. De azért nincs oka az aggodalomra, nyugodtan keresztbe lehet tenni igy is a lábunkat hátul. Továbbá a csomagteret kurtították meg, amely nemcsak literre kevesebb, hiszen 430 literes, hanem a csomagtér felnyitása is limuzinos lett, tehát a hátsó ablak nem nyílik fel, mint az EQS esetében.

Nem szeretném, ha az lenne a benyomása bárkinek, hogy az EQE egy kisebb, kompromisszumokkal teli árnyéka csupán az EQS-nek. Ez egyáltalán nincsen így. Sőt azt gondolom, hogy sokkal inkább egy ideális kompromisszum, egy racionálisabb kivitel (zöld értelemben persze nem racionális), ahol jelentős pénzeket tudunk megtakarítani, minimális visszalépésért cserébe, sőt adott esetben például a belvárosban előny is a rövidebb hosszúság. De melyek is ezek a különbségek?

A méretből fakadó különbségeket már említettem, de van itt motorikus és persze informatikai különbség is. Utóbbi nagyrésze természetesen az extralistán szereplő tételekkel kompenzálható. Ilyen például az EQS-ben bemutatott egész műszerfalat beborító, 3 kijelzős hyper screen, amely alapban nem jár az EQE-hez. Helyette az S és C osztályban megismert 12,8” -es középső OLED kijelzőt kapta meg, a kormány mögé pedig a 12,3” -es LCD-t. Ha valaki persze úgy érzi, hogy ez kevés, akkor 3,8 millióért megkapja ezt a bővítést is. Maga a szoftveres háttér teljesen azonos. A Mercedes úgynevezett MBUX platformja elfogultság nélkül állítom, hogy a legjobb most a piacon. Könnyen kezelhető, gyönyörű grafikával és gyorsan működő rendszer.
Az extralistából való bővítés lehetősége igaz tartozékra is, amely alapban nem jár az EQE-hez. Így a kezdeti lemaradást be lehet hozni. Persze ezzel párhuzamosan az ár előny is némiképpen el fog olvadni. Annyi viszont biztos, hogy az EQE lényegesen visszafogottabban indítja az árlistát, hiszen az alap 300-as 28,4 millióról indul és az általunk tesztelt, a csúcsváltozat alatti AMG 43-as alapára is szűk 43 millió forint. Ez utóbbi változat pedig nem kevesebb, mint 350kW (476Le). A belépő modell mindössze 245Le, viszont ehhez csak 1,5 milliót kell hozzátenni és már a miénk is lehet a 350-es, amely 292 lóerőt tud. További 1,3 millióért pedig ugyanennek a változatnak a négykerék meghajtásos modelljét kaphatjuk meg.
Egyszóval az EQE alapárai valahol ott érnek véget, ahol az EQS elkezdődik. Ez pedig azért nem elhanyagolható különbség.

Tesztautónk tehát lélegzet elállító módon, 4,2 másodperces gyorsulásokra is képes, amelyhez nem kevesebb, mint 858Nm nyomaték társul. Persze a 3,8 másodperces EQS gyorsulás sokkal vadabb, de rendszeres napi használat mellett valószínűleg mind a kettő egy adattá fog zsugorodni, amelyet soha, vagy csak nagyon-nagyon ritkán fogunk kihasználni.

Az EQE-ben az akkumulátor is valamivel kisebb, mint az EQS-ben, hiszen nettó 90kW kapacitással rendelkezik. A gyári adat szerint 533 kilométer megtételére képes a 43 AMG, amely a saját tapasztalataim szerint valójában ennél jóval kevesebb, de még bőven az élhető szinthez tartozik. Óvatos használat mellett 22-23kW-ot fogyasztott, de amikor jobban a lovak közé csaptunk, akkor simán 30kW fölé emelkedett a fogyasztás. Autópályán 28kW-os fogyasztással kell számolni, ha a megengedett sebesség felső határán használjuk. Jó villanyautósként, 90-100-as tempó mellett persze tartható a 22kW. Ez összeségében azt jelentette, hogy 400 körüli valós hatótávolsággal számolhatunk, ami nem tekinthető rossznak egy 2,5 tonnás tömegű autótól.

A komfort és a hangulat viszont hasonló az EQE-ben, mint a nagytestvérben. Árnyalatnyi különbség van a menetzaj területén, illetve a tesztautóban nem volt masszázsfunkció, míg az EQS-ben igen, de ez is csak extra kérdése és pótolható.

A luxus villanyautózás nagyon távol esik attól a bizonyos zöldtudatos, megmentem a földet érzéstől. Ez inkább arról szól, hogy egy másik típusú meghajtást használ a gyártó, amely a vezetési élmény új távlatát nyitja meg számunkra. A nagyköbcentis turbós motorok kellemes morajlása helyett a csendet, vagy a mesterséges hangot halljuk és olyan típusú gyorsulást élhetünk át, amelyre egy benzinmotor alkalmatlan. És persze az is tény, hogy a városok mikrokörnyezetét egyáltalán nem fogjuk szennyezni. Nem gondolom, hogy a zöld rendszám adta parkolási előnyök miatt fog bárki 40-50 vagy 60 millióért autót vásárolni, ennél nagyobb pluszt jelent, hogy nem megy el idő a parkolójegy vásárlással. A cégautóadó természetesen már nem elhanyagolható különbség, főleg 2023-tól, de én úgy gondolom, hogy a zajtalan gördülés és ennek a luxusa adja a fő motivációt ebben az árkategóriában. Ennek a kényelemnek a fenntartásához pedig fontos szempont még a gyors töltés. AZ EQE ebben nem szégyenkezhet, hiszen akár 170kW-os gyorstöltésre is alkalmas. Ebben az esetben 20-ról 80%-ig való töltésre nagyjából fél órára van szüksége.

Összeségében az EQE egy modernkori luxusautó. Ahol a modernkori nem egyértelműen pozitív jelző, mert tapasztalatom szerint az elektromos autókban kínált kényelmi berendezések minőségi komfortja alacsonyabb szintű, mint a benzineseknél (lásd S vs. EQS vagy E vs. EQE). De ha a többi márka elektromosához hasonlítom, akkor bőven a legfelső szinten van a Mercedes. Zajtalan közlekedés, remek vezetési élmény és az EQS-hez képest mérsékeltebb árat kínál. Persze a mérsékelt relatív kifejezés ebben az esetben (is).     

• eqe amg 43 teszt eqe amg 43 mercedes amg Mercedes EQE 43 teszt mercedes-amg EQE 43 teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!