Az új Juke két éve jelent meg és varázsolja el elsősorban a hölgyek szívét továbbra is. A leginkább formai bravúrjáról ismert típus járt már nálunk a megjelenését követően nem sokkal, de az akkori típus egyik fő hibája az volt, hogy kizárólag egy háromhengeres, egyliteres motorral volt elérhető. Ez komoly visszalépést jelentett az előző szériához képest, ahol a forma mellett a teljesítmény is szerepet jászhatott a választásban. Ezt a csorbát javítja ki a most tesztelt változat.

Azt is mondhatnám viccesen, hogy részekben már járt nálunk a Juke 1.6-os hybrid változata, csak egyben nem láttuk még. Az új, második generációs Juke cikkünk itt olvasható, a meghajtásért felelős, különleges motor pedig az új Renault Clio-ban került először bemutatásra a Renault csoport részéről, amelynek tesztje pedig itt került publikálásra. Gyakorlatilag a most tesztelt változat az előző két részlet egyben. Ha valakit esetleg még a közvetlen konszern testvér, a Captur is érdekel, akkor annak plug-in változatáról itt találja meg az írásunkat. Utóbbiról tudni érdemes, hogy szintén elérhető ugyanezzel az öntöltő hybriddel is. Ez pedig azért fontos, mert csak és kizárólag az érzelmek fognak dönteni, hogy Juke vagy éppen Captur volánja mögött képzeljük el jobban magunkat. A legfontosabb építőkockák azonosak, még azt sem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy egyik vagy másik jobb minőségű anyagokkal van kibélelve. A stílus persze más, ahol a Juke a fiatalosabb, sportosabb és vagányabb vonalat képviseli.

Az első generációs Juke-hoz képest a mostani széria talán valamelyest visszafogottabbra sikerült, de távolról sem mondható, hogy egy szürke, hétköznapi járműről van szó. A frontrész, illetve a jármű orra továbbra is hangsúlyos részét képezi a dizájnnak. A határozott, éles ívek talán kevésbé jönnek ki a most tesztelt fekete színű modellen, de amennyiben az importőri oldalt böngésszük, találhatunk „izgalmasabb” színösszeállítást is (akár két színű fényezést), ahol az autó övvonalán végighaladó vonalak sokkal szembetűnőbbek lesznek.  

A Tekna szinthez már alapban 19” -es kerekek járnak, amelyek brutális méretűnek számítanak, ehhez a 4,2 méter hosszú, 1,8 méter széles és 1,6 méter magas karosszéria mérethez. Az arányok azért is érdekesek, mert a hátsó tengely alaposan hátra került az első helyzetéhez képest. Ez pedig tovább nyújtja az egyébként is hangsúlyos frontrészt. A sportos vonalvezetést a lefelé ívelő tetőrész és a rejtett hátsó kilincsek tovább fokozzák, hiszen coupé szerű lesz a formavilága a városi crossovernek.

Ezekről a formai elemekről, dizájn részekről kellett korábban az új Juke esetében kiemelten foglalkozni, hiszen ezek a szép részletek teszik elsősorban vonzóvá a B szegmenshez (kiskategória) tartozó SUV-ot. Legalábbis eddig. A mostani új erőforrás viszont egy forradalmi változás, hiszen nemcsak a forma, hanem az előremutató, környezettudatos meghajtás is fókuszba hozza a Juke-ot.

A Renault által használt öntöltő technika úgy gondolom, hogy lényegesen élhetőbb, mint a Toyota által használt rendszer. Bár tény, hogy fogyasztása valamelyest nagyobb, ami egyértelműen hátrány, viszont sokkal-sokkal csendesebb. Ez utóbbi pedig számomra elfogadható kompromisszum, mivel így is körülbelül 5,8 literes vegyes átlaggal lehet közlekedni a Juke-kal. Ahol éhesebb, az természetesen az autópálya, ahol 7,8-as átlaggal lehet közlekedni vele. A budapesti közlekedés során viszont 4,8-5 literes átlagot mértünk.

A Renault féle hybrid hajtás lényege, hogy egy úgynevezett körmös váltó dönt egy nagyobb villanymotor és a szívó benzines erőforrás működéséről. Előbbi 2, utóbbi 4 fokozatot kap a váltóból. A váltó pedig észrevétlenül, egy kis villanymotor segítségével vezérli az egész működést. Az összevont teljesítmény 143 lóerő, amelyből 94 lóerő a benzinmotor része.
Nem egy versenygép, de 10 másodperces gyorsulása teljes mértékben alkalmas a napi életszerű használatra. Ráadásul a villanymotornak köszönhetően, 60km/h-ig érezhetően jobban húz.
A működést egy relatív kicsi, 1,2kWh kapacitású akkumulátor támogatja.

A belső térről mindenképpen érdemes kiemelni, hogy jelentősen fejlődött anyaghasználatban, minőségérzetben az első szériához képest. További pozitívum, hogy nagyot növekedett a hátsó lábtér, valamint a csomagtér is. Utóbbi már nem csak jelképes, hiszen a 354 literes csomagtere a hybrid Juke-nak teljesen használható méretű, sőt osztottan 40:60 arányban a hátsó üléstámlák lehajtásával akár 1237 literig bővíthető.

A műszerfal részben analóg, hiszen a digitális középső részt analóg egységek veszik közre.  A megjelenített információ és használhatóság teljesen rendben van, csakúgy, mint a középkonzol felső részén elhelyezett 8” -es kijelző esetén. Grafikai szempontból nem a legmodernebb, de legalább gyors és stabil a rendszer. A kezelhetősége pofon egyszerű.

A Juke hybrid, ahogyan írtam, lényegesen halkabb, mint azt a hibridektől megszokhattuk. A nagy kerekek miatt kicsit pattogósabb az úton. Szerintem az alacsonyabb felszereltség esetén kínált 17” -os kerekek legalább annyi áldást hoznak, mint amennyit a külsőn rontanak. Ezen érdemes elgondolkodni vásárláskor, hogy mi a fontosabb. A vezethetőség és az általános komfort határozottan pozitív az autóban, és egyértelműen ajánlani tudom a Juke-ot. A tesztelt típus, a prémium hangrendszerrel, amelyet 250 ezer forintos felárért kínálnak, ennyiért úgy gondolom, hogy ajándék áron van, valamint a 190 ezer forintos téli csomaggal kiegészítve, picivel 13 millió forint fölött van. Nem kevés, de manapság kevés pénzért nem lehet autót venni. Az viszont egyértelmű, hogy a Juke az új motorral kiegészítve, mostantól nem csak érzelmi, hanem racionális okból is lehet a vásárlás tárgya.

• 2023 Nissan Juke hybrid teszt Hybrid Juke teszt Nissan crossover teszt Nissan Juke Nissan Juke 1,6 HEV Tekna teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!