Semmi meglepő nincsen abban, hogy a Mercedes egy újabb etalont állít. Nem az EQS az első olyan jármű, amely gyakorlatilag versenytárs nélküli. Lesznek még hasonlóak a kategóriában, de az elsőre, ahogyan mondani szoktuk, mindig emlékezni fogunk. Az elektromos autózás egy új fejezete a járműiparnak, természetesen új kategóriát nyitni nem feltétlenül nehéz emiatt, de azért ne becsüljük le az EQS-t, mert kellően nagyot szól. Persze nem hangban, hanem látványban és képességekben.

Az EQS egyértelműen egy technikai csoda. A bevezetőben említett új fejezet kifejezés pedig sok egyéb szempontból is igaz erre a modellre. Ha önmagában a formáját nézzük és nem megyünk bele a számos technikai újdonságba vagy abba, hogy miként képes egy 2,6 tonnás tárgy 3,4 másodperc alatt gyorsulni 100-ra, akkor is kimondható, hogy nem hasonlít semelyik másik Mercedesre. Itt kell azért megjegyeznem, hogy ebben a tekintetben lesz azért folytatás, hiszen a nemrégiben megjelent, eggyel kisebb testvér, az EQE, egészen hasonló formavilággal rendelkezik.

Hogy miért döntött úgy a Mercedes, hogy az autó megjelenését ilyen mértékben módosítja és eltér az általánosan használt formai jegyektől, arra teljesen evidens a válasz. A forma az ideális alaktényező elérésének lett alárendelve. Gyakorlatilag ebben is a legjobb az EQS. Az 5,2 méter hosszúságú jármű légellenállási együtthatója tényleg hihetetlen, ugyanis 0,2 C_W értékkel rendelkezik. Az egyetlen vonalat követő sziluett egyedi, különleges és egyben roppant praktikus is abból a szempontból, hogy kevesebb elektron használódjon el a hatalmas test mozgatása közben.

Mindenhol fedett felületek, csupán megrajzolt hűtőrács és behúzódó kilincsek. A cél egyértelmű volt, elérni azt, hogy előremutató és tökéletes formát alkossanak. Természetes tehát, hogy a szemünknek szoknia kell ezt, hiszen senki más nem jutott még idáig, ahol most design szempontból a Mercedes tart.
És itt kell megjegyeznem azt, hogy odáig sem jutott ez idáig senki, hogy elektromos autóból luxuslimuzint készítsen. Utóbbi kifejezésre, azaz a luxusra vissza fogok még térni, hiszen ezen a ponton vannak fenntartásaim. Ezekről pedig maga a Mercedes tehet, hiszen járt már nálunk az új S osztály (tesztje itt olvasható), így a luxus dimenzióját volt szerencsém általa megtanulni.

Feltehetjük, feltettem én is a kérdést, hogy minek egyáltalán elektromos meghajtású luxuslimuzin? A válasz lehet rövidebb és hosszabb is. A rövid, hogy: csak. A hosszú pedig nyilván az, hogy megfelelő igény van rá és mégsem szállhat ki egy gazdag, ámde „zöld” gondolkodású üzletember vagy éppen politikus egy Skoda Citigo hátsó üléséről. Már csak azért sem, mert az nem alkalmas arra, hogy a hátsó ülésen a térdére rakja benne a notebookot, miközben a sofőr vezeti.
Sajnos a zöld szót képtelen vagyok idézőjel és röhögés nélkül megállni és furcsa gúnyt vagy inkább fintort éreztem magamban, amikor a budapesti utcákon ingyen parkoltam néhány 20+ éves Swift, valamint Corsa között, akiknek a szélvédőjében ott pihent a parkolójegy. Mert az EQS azért annyira nem környezetbarát, viszont ezzel szemben elképesztő menő és az AMG változat, még roppant drága is mellette. Egyfajta életstílus része, azoknak, akik az elektromos meghajtást részesítik előnyben és pont tesznek arra, hogy mennyiből közlekednek és mi annak a karbon lábnyoma. Remélem nem sértődik meg senki ezen a kijelentésemen, mert szerintem ez egészen tárgyszerű.

Az EQS minden egyes részlete valóban egyedi és egy olyasfajta eleganciát hordoz, amelyet mástól nem láthatunk. A „one bow” design, azaz az egy ívvel kialakított forma úgy kelt feltűnést, hogy közben pont nincsen rajta semmi, ami önmagában azt kelthetne. A hatalmas kerekeken kívül, amelyek néma csendben gördülnek, továbbá hátul is kormányozottak, így meghökkentő látványt nyújtanak azzal, hogy egymás felé fordulva, döbbenetesen kis ívben képesek kanyarítani a járművet, egészen pontosan 10,9m-es fordulókörben (ez kisebb, mint a kompakt kategóriás A osztály fordulási sugara).

A belső térben folytatódik az ámulat, hiszen a hyperscreen névre keresztelt műszerfal tényleg olyan látványt nyújt, mintha egy tudományos fantasztikus film egyik jelenete valósulna meg a való világban. Egyetlen nagy üvegfelület alatt két 12,3” -es OLED kijelző vesz közre egy 17,7” -est. Egyfajta különleges szendvics, amely a legmagasabb színtű gourmet ízléseket is kielégíti. A kormány mögött természetesen nem érintésérzékeny a felület, de a másik két képernyő ezzel a funkcióval is rendelkezik, ha és amennyiben a hangvezérlést, vagy a kormányon elhelyezett kezelőszerveket nem tartanánk eléggé gyorsnak vagy hatékonynak.
Sokáig gondolkoztam rajta, hogy miért van szükség az utas előtt is egy kijelzőre, de az élet és a gyakorlat megadta a választ. Amikor az S osztályt teszteltük, olyan roppant „kellemetlen” és kényelmetlen pillanatokat kellett átélni, hogy az egyetlen középső kijelzőn kellett az utasnak vezérelnie a masszázs funkciót a saját ülésén, miközben a navigációt nem lehetett követni. Na ennek a „nyomornak” például azonnal vége ennek a plusz kijelzőnek a segítségével. Természetesen ez csak egy példa, hiszen az anyósülés előtti kijelző minden más funkciót is megenged, ami a középső monitoron megjelenik.

A legmeglepőbb részlet, hogy az EQS nem sofőrös autónak készült. A jobb hátsó ülés számos pontján észlelhető, hogy nem kapott kiemelt figyelmet a tervezéskor. Természetesen ez nem a lábtér, hiszen a pompázatos része az EQS-nek az a döbbenetes méret és tér mindenhol. Mindenhol alatt értem az első és a hátsó lábteret, a 610 literes gigantikus csomagtartót (amely 1750 literig bővíthető a hátsó ülések lehajtásával), tehát úgy egyben az egész járműre vonatkozik ez a kijelentés. Az EQS egyértelműen az első tollvonástól kezdve az elektromos autózás minden előnyét felsorakoztatja a hagyományos erőforrással rendelkező autókhoz képest, amelyek közül az egyik legfontosabb a lényegesen kevesebb alkatrész felhasználása miatt, a nagyobb tér.
Ennek ellenére a hátsó üléssorban nem volt állítható semmi az üléseken, se dőlésszög, se ülésfűtés/szellőztetés. Számomra ez volt az egyetlen releváns negatív pontja egyébként az autónak, hiszen itt kényelemről igen, de luxusról egyáltalán nem beszélhetünk. Se kijelző a hátsó utasoknak, se lábtartó, se szinte fekvő pozícióba állítható masszázs ülések. A számos hűha és egyéb pozitív hangulat szavaim ennél az egy pontjánál az autónak voltak kevésbé őszinték. Mert azért itt kell elmondani, hogy egy 75 millió forintnál valamivel drágább autóról beszélünk, így az elvárásokat ehhez a mércéhez állítom.
Érdekes egyébként, hogy bár ezek a kényelmi extrák hiányoztak, a hátsó üléseknél úgynevezett beltbag-eket láthatunk. Tehát a biztonságra viszont olyan mértékben figyel oda a Mercedes, amelyet más autóban még nem láthattunk, így azért sok panaszra nem lehet itt sem okunk.

Visszatérve az első sorba, érdemes azért pár fontos dolgot kiemelni a műszerfalról, ülésekről, kényelemről.
A teljes műszerfal önmagában is impozáns látványnak az éke a középső szekciója. Itt található ugyanis a 17,7” -es, alsó két sarkában lecsapott OLED kijelző. Az EQS az első olyan autó, ahol hiába lehet kitükrözni a telefont és ezáltal a Waze-t használni, nem volt ilyen jellegű vágyás bennem. Ennek oka, hogy a lecsapott sarkok miatt kisebb a Waze által kihasznált terület, valamint grafikájában olyan mértékben alul marad a gyári navigációs felülettől, hogy úgy éreztem vétek lenne nem azt látni. Nem beszélve arról, hogy a kiterjesztett valóság elemeinek használata a navigáció során látványos, funkcionális és a tesztvezetés ideje alatt rendkívül szórakoztató is. A HUD (head up display) és a központi kijelzőn megjelenő utcaképek, nyilak gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy rossz irányba kanyarodjunk, haladjunk.

Magáról az MBUX rendszerről szinte minden Mercedes márkatesztben írtam már. Röviden úgy jellemezném, hogy a leginkább felhasználóbarát, legközérthetőbb és a legszebb grafikával rendelkező szoftver valamennyi a piacon elérhető infotainement közül. Számomra ez a jelenlegi csúcs. Így az EQS-ben lévő szoftverről sem tudok semmi rosszat elmondani. Úgy jó, ahogyan van.
Az első ülésekről szintén ezt tudom elmondani. Az állítási lehetőségek végtelen módosítása oldható meg, részben az ajtón lévő ülésállító, részben a menüben elhelyezett további finomhangolási lehetőségek segítségével. És persze ahogyan írtam, fűt, szellőztet, masszíroz. Mi kellhet még?
A kormánya az EQS-nek némiképpen zsúfoltnak hat első ránézésre (még másodikra is). A két sorban elhelyezett érintőgombok viszont logikusan el vannak rendezve, világos mindegyik funkciója. A kormány alsó részén található 2 kijelző/tekergető segítségével pedig az üzemmódokat, illetve a kipörgés gátlót, felfüggesztést módosíthatjuk.

És akkor itt térnék rá az AMG változat adta élményre. 761 lóerő és valamivel több, mint 1000 Nm nyomaték. Döbbenet. Bár fel lehet tenni a kérdést, hogy miért van erre is szükség, de ahogyan sportautókra is szükség van, úgy van szükség luxusautóba csomagolt versenyautóra is. Óriási élmény, csodálatos, ahogyan némán gyorsítva beletapadunk az ülésbe és a kisagyunk a koponyánk hátsó pereméhez koccan. Szerintem ott van az endorfin központ, mert nagyon lehet élvezni ezt.

A 107kW nettó kapacitású akkumulátor segítségével legalább 500 kilométert tehetünk meg. Ha nem foglalkozunk az AMG képességekkel (amit, ha nem teszünk, akkor minek vettük ezt?), akkor akár 600 fölé is emelkedhet a megtehető hatótáv. A töltéssel kapcsolatban rengeteg módon lehet számításokat végezni, hogy mennyi idő alatt és hogyan, de ahogyan feljebb is említettem, nehezen tudom elképzelni azt, hogy ennek a járműnek a boldog gazdája komoly költségkalkulációkat fog végezni, hogy mikor tud megtakarítani többet. Az otthoni töltéssel persze lehet spórolni, de a nagyjából 1,5-2kW teljesítményfelvétellel nem sok csurog bele, ha erősen lemerült aksival állunk neki a töltésnek. Marad tehát a legjobb, leggyorsabb megoldás, a gyorstöltő, amelynél akár 200kW maximális teljesítménnyel számolhatunk. Így 20-30 percet vesz el az életünkből egy nagyobb légvételű töltés. A kényelem következő fokozata, hogy Ionity töltőnél az autó teljesen lekommunikál mindet az egységgel, így a tulajdonosnak annyi dolga van, hogy a kábelt összeköti a járművel.

Az EQS gyakorlatilag mindennel is rendelkezik, amit a mai autógyártás során kitaláltak, alkalmaznak. A hatalmas limuzin az AMG változatnak köszönhetően egy sportautó lelkével rendelkezik, simán képes legyorsulni egy átlagos motorkerékpárt is, ami nem semmi, ha számba vesszük, hogy 10-12x nagyobb tömeget mozdít meg a meghajtás. Ámulatba ejtő, minőségi anyagokkal berendezett lakosztály. A luxust viszont máshová teszem, mert az S osztályban ez egy dimenzióval magasabb szintre volt csavarva. Éppen ezért fel lehet tenni a kérdést, hogy a zöld rendszámot, a modernebb elektromos technológiát, a felfoghatatlan gyorsulási élményt és hyperscreent szeretnénk vagy a nagyobb luxust?

• eqs 53 amg eqs amg EQS teszt mercedes amg mercedes eqs Mercedes EQS 53 AMG teszt Mercedes EQS teszt Mercedes-AMG EQS 53 teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!