Szintet lépett – Skoda Octavia Style 1,5 TSI

Azonnal leesik az állad, ahogy meglátod. Nem túlzás kimondani, hogy az új Skoda Octavia olyan minőségi kategóriát lépett, ami megkérdőjelezi, hogy hová is van pozícionálva ez a kocsi a konszernen belül. Ha ez lesz a „belépő” szint a konszern márkái közül, akkor mit fognak tudni a többiek?

Nemrégiben adtam el az előző generációs Octaviámat, mert úgy gondoltam, hogy az új megjelenése bizony sokat ronthat az előző értékén. Látható volt sok-sok kémfotó már egy évvel ezelőtt is, azután az idei évben sorra jelentek meg először hírek, aztán a hivatalos hazai bemutatót követően már bárki tudhatta, hogy ez az autó messze más, mint az előző volt. Úgy vélem, hogy soha ekkora különbség nem volt még két generáció között, így balgaság lenne összehasonlítást végezni. Egy-egy adatot persze össze lehet hasonlítani, például, hogy 19mm-rel hosszabb és 15mm-rel szélesebb, mint az elődje és a csomagtartó is a maga 640 literjével, közel 5%-kal méretesebb. De ezek az adatok valójában semmit nem árulnak el. Hiszen ezzel az erővel egy Bentley-t is össze lehet hasonlítani egy Ladával. Nem a centiken múlik az, hogy ki hová tartozik.
A funkcionalitás persze fontos és azonnal ki lehet emelni, hogy ezen a területen majdnem mindenben fejlődött is az új Skoda. A „majdnem” minden persze sejteti, hogy van olyan pont, amivel nem vagyok megbarátkozva, de erről majd később.

A harmadik generációs Octavia azt hiszem egy nagyon komoly mérföldkő volt a Skoda életében. Itt felejthettük el végleg az ex-szocialista múltat és ettől a ponttól lett az Octavia olyan mértékadó gépkocsi, amelyet boldogan választott cég és magánszemély, vagy éppen közintézmény egyaránt. Ha valaki ilyen gépkocsit kezd el gyártani, akkor a rengeteg előnyével, ahol talán a legfontosabb, hogy megeszi a piacot és az összes versenytárs pillanatokon belül alulmarad, a legnagyobb kihívás, hogy hova tovább. Miként lehet a jót tovább fokozni? Amikor a ráncfelvarrott harmadik széria megjelent, akkor meg is ingott a hitem, hogy sehogy, mert nekem az akkori módosított frontrész visszalépést jelentett

Kár volt bármiféle negatív gondolat, hiszen a mostani negyedik generáció formai és minőségi szempontból is rendkívül sokat fejlődött. Első körben a kombi változat jelent meg, amelyet követett az 5 ajtós változat is. A tesztautónk, ahogy a képeken is látható, a kombi kivitel volt. A lágyabb íveket és az éles szögeket kiválóan ötvöző karosszéria lényegesen finomabb, stílusosabb lett elődjénél. Eltűnt a frontrész erős maszkulin hatása és formájában sokkal inkább a Superb-re hasonlít. Az elnyújtott, keskeny lámpatestek, a hűtőrács formája a Skoda mostani arculatába illeszkedik.
Az autó oldalsó íve nagyon szépre sikerült. Az első sárvédőtől az ajtókon keresztül a hátsó sárvédőig tartó ív könnyeddé és karcsúbbá teszi a méretes kombit. Számomra a leginkább tetsző rész a hátsó frontja az autónak. A hátsó lámpatest szemet gyönyörködtető módon kapcsolódik a karosszéria elemekhez. Elmaradhatatlan tartozék manapság a króm betűkkel kiírt Skoda felirat, amely a hátsó szélvédő alatt húzódik.

Az igazi wow érzést akkor éljük át, amikor beszállunk az autóba. A Skodát elérte a digitalizáció. Manuális kezelőgombot alig találunk. Igazán felűnő viszont a két képernyő, amely a kormány mögött, illetve a középkonzol tetején kapott helyet. Utóbbi érintőképernyőn tudunk beállítani számtalan funkciót és kaphatunk megannyi információt a vezetési adatokról. A hangulatunknak megfelelő színbeállítások is ezen a képernyőn keresztül állíthatóak be.

Manuális hangerőszabályozó nincsen az autóban (számomra ez kicsit hiányzik, de lehet én már túl öreg vagyok és egyszerűen ezt szoktam meg), viszont helyette egy rendkívül különleges, vályú szerű sávot találunk, amely végigfut a központi kijelző alatt. A hangerőt, amely lehet természetesen a telefon kihangosító, vagy a rádió hangereje, ennek a vájatnak a segítségével állítható úgy, hogy az ujjbegyünket elhúzzuk benne. Ha ez nem szimpatikus, természetesen a jobb és bal oldalán kiírt plusz vagy mínusz gombbal is kezelhetjük, vagy éppen a kormányon elhelyezett vezérlő segítségével is.
Talán a fenti leírásból kihallatszott, hogy rengeteg plusz, új funkcióval gyarapodott a Skoda menüje. Ennek az előnynek a másik oldala, hogy a korábbi cikkeimben sokszor dicsért, pofon egyszerű, könnyen kezelhető és logikus kezelhetőség szintén a múlté.
Az érintőképernyőről vezérelt összes funkció valójában két legyet üt egycsapásra. Megteremti a luxus érzést, ettől érzi a legtöbb vásárló, hogy magasabb kategóriába lépett a jármű, a másik előnye pedig, hogy csökkenti az autógyár költségét, hiszen a kezelőgombok hiánya nyilván költségcsökkentő hatású. Egy baj van vele: hogy kényelmetlen és nehézkes (bocs, ez máris kettő)

Egy biztos, hogy nem tudom többé etalonnak tartani a menü rendszer kezelését a Porsche csoport autóiban. A helyzet egészen biztosan változni fog, hiszen a Golf VIII-ban már másik menü van, illetve az ID 3-ban is új lett fejlesztve. Így kíváncsian várom ezeknek az autóknak a tesztelését ebből a szempontból is.

Visszatérve a Skodára, a kezelhetőség csökkenése elenyésző, hiszen hosszútávú használat mellett ezek a problémák pillanatok alatt megoldódnak. Lehet nem 5 perc lesz a készségszintű használat, hanem 5 nap, de ez a teljes életciklus alatt, amit nálunk tölt a kocsi, jelentéktelen idő. Az autó, a komfortérzés viszont hosszú távon fogja szolgálni a tulajdonost.
Lehet kopogtatni a műszerfalat, hogy nem elég puha és példálózni, hogy nem presztízs márkában ülünk, de ez az Octaviában pont nem jön be. A teljes műszerfal, azaz a felénk eső része mind a vezető, mind az utas oldalon kárpitozva van. Ugyanazzal a színnel és anyaggal, amivel az ülések. Így a harmónia is tökéletes.
A lábtér, az ülések pozíciója és kényelme szintén elsőrangú. A csomagtér variálható és roppant tágas. Az előző generációhoz képest, ahogy említettem még nagyobb, de mivel az is borzasztó nagy volt, ezért ezt külön nem lehet észrevenni. Egyszerűen hatalmas és pont.

Az 1.5 TSI megfelelően gyorsítja, és hajtja meg az autót. A 150 lóerő kellemes, de nem versenyautós gyorsításra képes. A hozzá kapcsolt 6 sebességes manuális váltó precíz és jól kapcsolható. Igazán jó volt közlekedni vele városban, országúton és autópályán egyaránt. Ahogy az 1.5 TSI-nél megszokhattuk, képes arra, hogy a négy hengerből kettőt kikapcsoljon, ha arra nincsen éppen szükség, ezzel is elősegítve az üzemanyagtakarékos működést. A vegyes használat során egyébként 8,3 literes fogyasztást mértünk. Nem mondom, hogy kevés, de figyelembe véve a méretes autót, nem éreztem kifejezetten soknak, bár egy literrel alacsonyabb fogyasztásnak jobban örültem volna.

A vezetési komfort tökéletes, csak úgy, mint a vezetési presztízs a többi autóstárssal szemben. Messze van már az idő, amikor egy Skodát nem tekintett ellenfélnek senki, és ezért nem húzódott le előle, vagy éppen levillogták az útról.
Az úgynevezett hárombetűs vezetéstámogató funkciók mind-mind megtalálhatóak az autóban. Sávtartó, adaptív tempomat és a társaik. Ezen a ponton viszont meg kell, hogy jegyezzem, és ez nem kizárólag az Octaviára, hanem minden új autóra vonatkozik, hogy érezhető mértékben, egyre drasztikusabban avatkoznak bele ezek a funkciók a vezetésbe. A sávtartó erőteljes visszarántásai szinte már zavaróak amikor megközelítem a szaggatott vonalat, a vészfék asszisztens pedig számos esetben túlságosan óvatos. Olyan érzésem van, hogy az autógyárak egyre jobban húzzák a határokat és terelnek mindenkit a komputer vezérelt vezetés felé. Az új generációs modellek (így a Skoda Octavia is) egyre jobban csavarják fel a képzeletbeli potmétert, ahogy ezek a rendszerek beavatkozhatnak. Én ezt nem szeretem.

Hogy milyen az új Octavia kombi összeségében? Egy szóval: lenyűgöző. A Skoda hihetetlen nagyot lépett előre minőségben, komfortban, vezetési élményben. Ahogy az ember az autót vezeti folyamatosan az jár a fejében, hogy mit fog tudni majd az új Passat, vagy a konszern többi, magasabbra pozícionált modellje. Mert ez a kocsi iszonyatosan jól sikerült és komoly szintet lépett.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szőnyi Zoltán

Jó pár évet töltöttem az autós szakmában, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy továbbtanulási időszak volt számomra, mivel egész életemben érdekeltek az autók. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több száz különböző fajta autót volt szerencsém kipróbálni életem során és számos szakmai konferencián volt lehetőségem képződni. Igyekszem a megszokotthoz képest más megvilágításból írni, beszélni az autókról.