Bár a férfitrendek területén lassabban és megfontoltabban haladnak a tervezők, a tavalyi év során számos dizájner tolla megszaladt, és elképesztőbbnél elképesztőbb kreációk születtek. A mostani gyűjtés célja az, hogy lássuk ezeket is, hiszen az utcán biztosan nem fogunk velük találkozni. Elvégre a farsang sem tart örökké.

A cikkben említett tervezők közül többen szerepelnek majd a legjobb kreációk között is, ezzel is bizonyítva, hogy egy-egy kollekcióban mennyire széles határok között mozoghat a minőség.

Első ilyen valóságtól kellően elrugaszkodott volt a Calvin Klein Collection egyes darabjai. Ezek a hírhedt vágott pólók, melyek alsó felét/harmadát egész egyszerűen elhagyták, és mintegy kvázi hosszított női topként hozták ki. Az ötlettelenség egyik legkifinomultabb megnyilvánulása volt, gyakorlatilag a legfeleslegesebb férfi kreációnak is nyilváníthatjuk. Némileg enyhítjük a kritikát azzal, hogy a kollekció nagyobbik fele viszont igazán rendben volt.

Ultramazsós kollekciónak szánták, ám helyenként a bohóckodás szinonímájaként robbant be számomra tavaly az Emporio Armani. Giorgio Armani-nak is elgurult néhol a gyógyszer, mivel nem tudom másnak betudni a kollekció egy részét mint átmeneti elmezavar. Nyakpántos fürdődresszek, susogónadrágos zakós szettek, igazi telepi hangulat következik:


A víztől nem távolodunk el, következik Michael Bastian. Az amerikai tervező egyébként igen kellemes - félig sport, szabadidős, félig hivatali - kollekciójába is belefért azért egy kis meghökkentést. Konkrétan egy búvárruha:


Richard Chai kissé lelenckollekciót prezentált tavaly. Ez alapján férfi legyen a talpán, aki fel akar öltözni tisztességesen. A szín- és anyagösszeállítások eltaláltak, ha nem a klasszikus lukaspólós - szintén - telepi hangulatot árasztaná magából az egész. Már csak egy Sport mákájú kínai papucs kéne az összeállításokhoz, és irány tópart. Bányató-part.



Már inkább vicces, mint problémás az N. Hoolywood összeállítása. A japán tervező Daisuke Obana minikollekcióját különböző foglalkozások, vagy állapotok határozták meg. Legalábbis az üveges, a rab és a kárpitos ruhákból erre következtethetünk.



John Galliano esetén az lett volna a meglepő, ha nem történik valami meglepő. A meghökkentés nagymestere már menetrendszerűen bohóckodja el a kollekció bemutatóit, ezúttal a húszas éveket hívta segítségül. Charlie Chaplin, Buster Keaton hangulat mindenhol.


Etro - macsó, macsó, és macsó. Már-már öncélú tesztoszteron domborítás erőteljes ösztrogén csokorban. A macsóság önmagában ugyanis nem gond, ugyanakkor az alább látható példák véleményünk szerint már-már az ízléstelenség határait feszegetik.

Végezetül ámokfutás Versace módra. Hogy teljes legyen az összhang, az első képen Nick Cave fiával, Jethro Cave modellel. Persze ízlések és pofonok, biztosan akad köztünk is olyan, aki nem csak megnézné, hordaná is ezeket a darabokat. Mi nem tartozunk közéjük.

• 2011 divat férfi

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!