A 2010-es - amúgy gyenge - szüret után külföldi felvásárlók jelentős mennyiségű szőlőt még ki is vittek az országból, vélhetően nem mindig a szabályok betartásával – tudtuk meg az MR1 Kossuth Rádión elhangzott műsorokból. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a borellenőrző, illetve a jövedéki hatóságnak kellene jobban együttműködnie, hogy végre rend legyen.

A dél-balatoni szőlőtermelők nem értik, a cseheknek, szlovákoknak miért nem kell származási bizonyítvány, borkísérő okmányok, hiszen szintén uniós országokról van szó. Úgy vélik, a hazai adminisztráció talán felesleges terheket ró rájuk.

A köröshegyi hegybíró asszony félti a sovány 2010-es termést, noha jó áron, 100 forint körül tudták értékesíteni a szőlőt. Mint az egész hazai borásztársadalom, azon is sajnálkozik, hogy eközben a szőlő kilónkénti áránál olcsóbb, 60 forintos bor jön be az országba, tönkretéve az olcsóbb hazai borok piacát. Kovács Klára és a köröshegyi szőlőtermelők nem értik, miért nem magyar bort exportálunk a szomszédba, miért kell odaadnunk a szőlőnket, hogy aztán cseh és szlovák borok készüljenek belőle.

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha nálunk rossz évjáratnak könyveljük el 2010-et, vajon tudnának-e a szőlőtermesztéshez sokkal kedvezőtlenebb klímával rendelkező csehek egyáltalán 2010-es bort készíteni saját szőlőből?

Azért arra számítsunk, hogy valaki megkérdezheti: nekünk magyaroknak miért mindig savanyú a szőlő? Akkor is, ha nem tudjuk eladni jó áron, és akkor is ha igen. Mindenesetre az biztos, hogy a hazai borkereskedelem évek óta tele van anomáliákkal, elég csak az olcsó olasz borok importjára gondolnunk. A borásztársadalom emiatt régóta elégedetlenkedik, ám a helyzet nem változik.

A cikk további részét a Borászportál.hu-n olvashatja.

• bor borkereskedelem borosgazdák bortermelés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!