Igencsak meglepő, és sajátos ízlésre vall, ha valaki egy polgárháború szélén álló országról ír utazási ajánlót. Nekünk viszont jó okunk van rá: egyszerűen azért, mert a jövőben még hallatni fog magáról ez a csodálatos ország.

Mianmarról az utóbbi időben még az is rengeteget hallhatott, aki messzire elkerüli a külföldi híreket. A katonai diktatúra alatt tecchalott állapotban tengődő országnak azonban ugyanolyan adottságai vannak, mint a szomszéd Thaiföldnek, sőt, talán még jobbak is. Az egykori brit gyarmat, Burma, mai nevén Mianmar India és Thaiföld közé szorulva, egy egészen egyedi kultúrát képvisel, a viszonylagos elzártságából fakadó bájos érintetlensége pedig az egyik legfőbb vonzerejévé válhat.

De sajnos ez még csak a jövő. A híradásokban a katonai diktatúrát védő katonákat és a békét, a nyugalmat és a belső fényt kereső buddhista szerzeteseket ütlegelő rendőröket, illetve, ha jobban mögé nézünk a híreknek, hihetetlen szegénységet, elmaradottságot találhatunk. Az ország kettős neve is a diktatúrának köszönhető. A Mianmar nevet az irányító katonai vezetés erőszakolta rá az országra, mondván, hogy a Burma szó az egyik törzset jelöli, nem az egész országot. Jelzésértékű, hogy a mai napid az Amerikai Külügyminisztérium a Burma elnevezést használja.

De térjünk vissza az országra. A legfőbb látnivaló Bagan, Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb romvárosa, és az ország egykori fővárosa. A fehérre, vagy vörösre festett égremeredő sztúpák, Buddha szobrok, és házak romantikus romjai között napokat is el lehet tölteni, mivel a város mintegy negyven négyzetkilométeren terül el.

A Mianmarról szóló beszámolók szinte egyike sem felejti el az Ihle-tavat említeni. A köré, illetve fölé települt lakosság sajátos, és a világon egyedülálló miliőt teremtve, életét a vízen éli, azzal szorosan összefonódva. A vízre épített cölöpházakban laknak, vízikertekben termesztik növényeiket, vízen tartják a piacot, csónakból kereskednek. Az egyelőre még érintetlen természeti, és akármilyen képzavar, de emberi környezet megcsodálása |kötelező| feladat minden Burmába látogató számára.

Aki egy bájos, "turisztikailag csendes", őszinte és eredeti kultúrára, népre, országra vágyik, annak itt a helye. Sok szempontból többet kaphat itt, mint Thaiföldön, ahol több turistával találkozhat, mint helybelivel.

Hasznos tudnivalók:

Az országba legegyszerűbben Thaiföldről juthatunk be. Bangkokban kiállítják a vízumot, amely egy hónapra érvényes. Bár kevés a turista van, vendégszerető népek lakják az országot. A kissé kiszámíthatatlan diktatúra, az időnként kirobbanó törzsi harcok, a közigazgatás és az infrastruktúra helyenként eléggé szembetűnő hiányosságai ellenére az ország egyre vonzóbb a nyugati közönség számára is.

Sajnos, tavaly májusban a Nargis hurrikán szinte letarolta ezt a gyönyörű országot, különösen a sűrűn lakott, rizstermelő vidékeket érte nagy kár. Egyes források szerint 130.000 ember halt meg, vagy tűnt el. Emellett a katonai rezsim bebizonyította hogy "semmit sem tanultak s semmi se felejtettek", még a nemzetközi segélyszállítmányokat is alig-alig engedték be.

A közelmúlt és a jelen eseményei miatt, írásunk természetesen a jövőre igaz. Jelen pillanatban egyáltalán nem tanácsos az országba látogatni, valószínűleg nem is lehetséges.

• Burma Mianmar Utazás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!