Afganisztán: háborúk földje

Az Afganisztánról szóló cikkeknek gyakorlatilag csak szomorú aktualitása van. Földjét és az itt lakókat szinte állandóan háborúk, etnikai konfliktusok, vagy épp iszlám szélsőségesek sanyargatják. Színes mellékszálként idetartoznak még az ópiumtermesztésen meggazdagodott földesurak (sic) és a szinte folyamatosan az országban állomásozó külföldi csapatok. Ez ma Afganisztán, a Föld egyik legveszélyesebb helye.

Afganisztán: háborúk földje Az Afganisztánról szóló cikkeknek gyakorlatilag csak szomorú aktualitása van. Földjét és az itt lakókat szinte állandóan háborúk, etnikai konfliktusok, vagy épp iszlám szélsőségesek sanyargatják. Színes mellékszálként idetartoznak még az ópiumtermesztésen meggazdagodott földesurak (sic) és a szinte folyamatosan az országban állomásozó külföldi csapatok. Ez ma Afganisztán, a Föld egyik legveszélyesebb helye. N o de mitől ilyen fontos, hogy a nyugati országok ide küldjenek pár tízezer katonát rendet és demokráciát csinálni? A válasz természetesen az elhelyezkedés, hiszen az ország gyakorlatilag Kína, India, a posztszovjet térség és Irán között gyakorlatilag a senki földje, és mégis mindenkié.	Afganisztán egész történelme során tranzit ország volt, mely az olaj és a földgáz korában rendkívüli fontosságú vált. A hivatalos indokolás szerint a koalíciós csapatok a rendet és demokráciát jöttek meghozni az afgánoknak és a vélt, vagy valós terrorizmust visszaszorítani. Persze az sem mellékes, hogy a hatalmi űrt pár ezer katona árán inkább mi töltsük be, mintsem az oroszok, vagy épp a kínaiak... Afganisztánba már sok hatalomnak beletört a foga (ne feledjük Nagy Sándortól kezdve Brezsnyeven át George W. Bushig mindenki meg akarta már hódítani), köszönhetően a hét magyarországnyi területnek és a nyugodtan káosznak is hívható etnikai sokszínűségnek. De lássuk, mit hagytak maguk után a szovjetek! (itt nem vitték magukkal a kombinált fogót):
Aki ma Kabul környékén sétál (nem mindennapi turista célpont, igaz, ami igaz), lépten-nyomon itt felejtett T-54-es és T-55 tankokra bukkanhat.
A világ egyik legnagyobb számában gyártott tankcsaládja egy letűnt kor maradványa, már az afganisztáni háború is megmutatta, mennyire elavult ez a harcjármű.
Gyakorlatilag minden mozdíthatót elvittek róla. Mondanánk, hogy a helyi MÉH-be, de valószínűleg ez itt ismeretlen fogalom...
Mellettem az utódom. Ez a példány viszonylag épp, minden bizonnyal a tálibok használták. Az amerikai őrjárat már az új kort jelzi.
Új-Zélandi katonák pózolnak egy ronzs mellett. Gyakorlatilag kiváló fegyvertesztelési helyszín Afganisztán.

Afganisztán nem csak a forróság és a por hazája. Hanem a minuszoké és a fagyé is.
Szomorú mementő, mondnánk, hogy egy letűnt korszaknak, ha nem dúlna folyamatosan háború az országban. Jobb híján a játszótér egy tank.
Nem csak tankot hagytak maguk után a szovjetek. Egy BTR-60-as. Drágább lett volna hazavinni.
Ez a BMP-1 már ezt sem érte meg.
A kabuli repülőtér ronzstemetője is megér egy látogatást az erre fogákonyaknak. A szétfirkált repülőgépek a művészi hajlamukat kiélő koalíciós katonáktól származnak...
Sorsára hagyott kibelezett MIG-21-es. Több tucat repülőgép maradt, amit már nem lett volna érdemes hazavinni.
Afgán gyerekek a romok közt.
Nem sok maradt a kabuli uszodából...
csak torzó. Nincs is rá szükség, a sportra nincs idő, háborúzni kell.
Szintén egy régi kor emléke: Darul Aman palota, Kabul
és a királyi palota. Vagyis ami maradt belőle.