Kulcsszó keresés /


Férfiszempont: Elengedni

Csak ülök az ágyadon, és tudom, el kell, hogy engedjelek. Ülök, és nézem a lányt, akit szeretek, de nem lehet már az enyém, úgy már nem, ahogy vágyom rá. Két külön irányba sodor minket a sors, akaratom ellenére. Aki a világon mindennél többet jelentett, most másnak fogja jelenteni a világot.

olvass tovább

Te most tényleg hátat fordítasz nekem?

Az élet olyan kegyetlenül tud bántani. Megannyi teherrel szór meg, ami alatt roskadoznak az acél lábaink. Szívós, erős, kitartó lábak ezek. Bírják a strapát, egészen addig, amíg a lélek fel nem adja. Mert a lélek a hajtóerő, amit ha támadás ér, hiába vannak acélból a lábak, elgyengülten vonszolják csak a testet.

olvass tovább

Rossz románcok - Miért csak azt vonzzuk, aki tönkretesz?

Reményekkel telve, nagyra nyílt szemekkel, rózsaszín, szerelmi eufóriában állunk a frissen megismert férfi előtt, és már elkövetkező, közös életünk harmonikusan illeszkedő, gyönyörű részleteit tervezzük vele, aztán jön a hideg zuhany. Arcon locsol, és jéggé dermeszt a felismerés, hogy a szerelem mégis csak öl, butít, és nyomorba dönt, jön a kiismerés, és csalódás, hogy megint csak időt pazaroltunk, és besétáltunk a nem megfelelő ember kelepcéjébe.

olvass tovább

Az elmulasztott lehetőségek utcája

Az elmulasztott lehetőségek utcájában bolyonganak céltalanul ők, akik nem tudják elsiratni az utat, amire végül nem léptek rá. Nem léptek rá, mert túl büszkék, és túl gyávák voltak, nem volt bennük elég spiritusz, és szerintük rosszkor voltak rossz helyen. Már nincs erőm, nincs motivációm, mondták, túl sokat csalódtam, és estem pofára, testemen és szívemen hegek sorozata, még egy csalódást nem viselek el, abba már belehalok.

olvass tovább