Amíg veszed a levegőt, addig van reményed, ezt ne felejtsd el. Csodálatos vagy, egyedi, megismételhetetlen és kivételes része az univerzumnak. Soha senki sem lesz olyan tökéletes, mint amilyennek téged teremtettek. Lehetsz fiatal, idős, sovány vagy dundi, lehetsz beteg vagy egészséges. Embernek születtél. Szeretetben vagy minden pillanatban csak nézz körbe. Nézz azokra a személyekre, akik szeretnek. Mit látsz rajtuk, amikor rád néznek? Milyennek látod magad a szemükben? Te vajon miért nem látod ezt a szeretetet magadban? Gondolj a legnagyobb szerelmedre; ahogy a szemébe nézel és meglátod a végtelent. Ahogy elönt a hála, hogy mellette lehetsz, ahogy kalapál a szíved, ha hozzád ér... tekints rajta keresztül önmagadra.
Szeresd meg azt az embert, aki vagy. Minden szeplőddel, minden vétkeddel szeretnek téged. Bármi történik ebben az életben, számíthatsz rájuk. Számíts hát magadra. Emeld fel a lelked a problémáid felé, és tekints vissza rájuk a teremtő szemeddel; vajon ugyanilyen fontos lesz ez a probléma évek múlva? Szerinted nyugdíjas éveid alatt ezeken a dolgokon fogsz rágódni? Vagy épp süteményt sütsz, hajót faragsz inkább az unokáidnak? Szeresd magad. Nem lehet kifogásod. Hiszen te mindent megtettél. Ha nem tettél meg mindent, akkor bocsásd meg, és lépj előre. Nincs olyan probléma, amit szeretettel ne tudnál feloldani, ez az egyetlen kulcs, ami nyitja a boldogtalanságod.
Nincs olyan probléma, amire nem teremtettél megoldást magadnak, mielőtt ide érkeztél. A legszebb az egészben, hogy sosem kell egyedül végigmenned az úton. Mert már ketten vagytok ott. Én és te. Én ismeretlenül elfogadlak. Fogadd el tehát magad. Állj ki magadért és tanulj meg máshogy szeretni. Magad és a világot. Hiszem, hogy képes vagy rá. A sorsod rád bízott olyan feladatokat, amiket csak te tudsz itt a földön megvalósítani. Kezdj bele.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez