Érzelmek börtönében

De egyszer minden megpróbáltatás véget ér. És ahogyan a fájdalmat a legnagyobb mélységig megéltük, a sötét szakasz után annyival magasabban szárnyalunk a hétköznapi csodáktól is. Értékesebbnek látjuk a világot, holott minden ami szép, az addig is az volt. Minden ugyanolyan, mégis más, szebb, jobb, különlegesebb.

Sokan úgy vélik, hogy megbánjuk azt az időt, amit az érzelmeink börtönében töltöttünk, de ez egyáltalán nem így van. Mert ez az idő kellett ahhoz, hogy újult erővel kezdjünk bele az életünk egy új szakaszába. A feldolgozás folyamata bár hosszú volt, mégsem volt elpazarolt, hiábavaló idő. Ebben a börtönben önmagunkat is jobban megismerjük. Én ebben a mélabús zárt kis világomban ismertem meg az újabb oldalaimat. Sokat fejlődtem, és másként kezdtem el tekinteni az életre. Bölcsebben léptem ki újra a fényre. És amikor kiléptem az érzelmeim börtönéből, nem felejtettem el a fájdalmat, ami hosszú időre száműzött a világ forgatagából. Ez a fájdalom lecsitulva bennem él. Kitörölni a szívemből, soha nem tudom majd, de nem is akarom. Mert ez a felhős időszak tett azzá, aki most vagyok. Alapjaiban az maradtam aki voltam, mégis érzem, hogy átestem egy nagy fejlődésen, ami a javamat szolgálja majd az életem további részében.

Amikor belépünk az érzelmeink börtönébe, akkor még nem is sejtjük, hogy ennek a nehéz időszaknak a végén, ha elég kitartóak vagyunk,  a borút messze száműzi majd a napsütés. A kezdetek kezdetén ezt nem tudjuk elhinni, de ahogyan haladunk szépen lassan a börtönajtó felé, úgy leszünk egyre erősebbek, és egyre jobban hiszünk abban, hogy káprázatos élmények várnak még ránk az életben.

• érzelmek lélekhangok magány

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szilágyi Edina

Az írás számomra nem több, és nem kevesebb, mint lételem. Kifejteni a gondolataimat, szavakba önteni az érzéseimet, feloldozás. Hosszú út volt megtalálni a stílusomat, de végül ráébredtem, hogy az a legjobb, ha azt valósítom meg az írásaimban, ami én magam vagyok: kesze-kusza gondolatörvény, elsősorban az emberi lelket leginkább foglalkoztató témákban. A Stylemagazinnál 2015-ben már jelentek meg írásaim, a jövőben heti rendszerességgel lesznek olvashatóak a szavakba zárt gondolataim.