Félelmek, mint vágyak. Vágyak, mint félelmek.

‍A félelmek, mint fának a gyökerei, sok esetben összenőnek a vágyakkal. Vágysz valamire, de a vágyad eléréséig tartó út magában hordozza a félelmeket is. Ha kezeletlen marad a félelem, akkor érintetlen marad a vágy. Ennek felismerése útjelző lehet: ahol a félelem van, ott fejlődési lehetőség, ott szabadság vár.

‍A boldogság csak a szabadságban tud létezni. Nem abban, hogy mindig azt csinálsz, amit akarsz, hanem abban, hogy bármi is legyen az élethelyzeted, képes vagy megélni a szabadságot. A biztonságra való törekvés mélyen belénk van kódolva. Ám ha jobban megfigyeljük a létezést, akkor láthatjuk, hogy az élet pulzáló ritmusa minden, csak nem biztonságos. Ebben a nem biztonságos létformában a biztonságra törekedni természetes, ám ha görcsös, akkor életellenes és szenvedést szül.‍

Az élet fintora pedig az, hogy ugyan a görcsös biztonságkeresés szenvedést szül, aki szellemi-lelki utat jár, ő előbb megérti, utóbb megtapasztalja, később pedig végleg megérti, hogy valójában örökkön örökké létezünk az időtlenségben, így a biztonság az egyszerűen a létezésünkből fakad, el nem vehető tőlünk. Tény és való, hogy emberi mivoltunk fölé kell ehhez helyezkednek, ám ha ezt meg tudjuk tenni, akkor nem akarjuk majd feladni az önazonosságunkat azért, hogy azt a kis emberi szerepet biztonságba tudhassuk, akit most eljátszunk.

További írásaimat a honlapomon, valamint az Instagramon olvashatod. 

‍

• félelmek félelmek leküzdése önismeret

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Varga Andris