Melyek azok a kapcsolatok, melyek hosszú távon is működni tudnak?

A kapcsolat, mely a bizalmon alapul. A bizalom kritikus fontosságú egy jól működő kapcsolatban. Vágyjuk a másik kizárólagos szeretetét, meg akarjuk tartani, akarjuk ezt az örökkön örökké tartó, tenyéren hordozó állapotot, a másikba vetett ősbizalmat, testi és lelki komfortot, ez a kapcsolatok normális rendje. Ha a bizalom meginog, vagy eltörik, akkor a kapcsolat ártatlansága sérül és az érzelmi biztonság odalesz. A kapcsolatból hatalmi harc lesz, belülről feszítő szitokszavak jönnek, éles felszólító mondatok, számonkérések, folytonos ellenőrzés, gyanakvás.

A kapcsolat, mely a minőségi időn alapul. A minőségi idő lényege nem csak a fizikai közelségben rejlik, nem az egy térben, egy helyiségben való létet jelenti, hanem az együtt töltött értékes időt, az odaforduló, szeretetteljes figyelmet, az egymásra hangolódást, közös tevékenységeket. A minőségi idő jelenlétet jelent, amikor gondolatban, érzelmileg és fizikálisan is ott vagyunk, jelen vagyunk. Értő hallgatás, meghitt beszélgetés, szemkontaktus, lelki kapcsolódás, az érzelmi biztonság kölcsönössége, adás és befogadás a figyelmen keresztül, együttlétünknek érzelmi értéke van, azt jelenti: összetartozunk.

A kapcsolat, mely az elköteleződésen alapul. Az elköteleződés olyan döntés, amelyet nap mint nap meghozok a társam jólléte, kapcsolatunk fejlődése, gazdagodása érdekében. Döntés arról, hogy invesztálok, időt, energiát, figyelmet, jelenlétet rakok bele, és nem sajnálom, mert a kapcsolatunknak eszmei értéke van, bármit megadok érte, hogy működtessem. Elköteleződni annyi, hogy megért bennem a gondolat: döntöttem, készen állok arra, hogy mától másként tegyem a dolgaimat. Nem igazi az a szerelem, amiből hiányzik ez az odaadó önkéntesség, amellyel minden rezdülésemmel a társam mellett állok, mert a kapcsolatunk odaadás, együtt tervezgetés, fejlődés, és annak az átnyújtása, amik vagyunk, és mindenünk, amink van.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.