Minden kezdetben ott van a vége is?

Lehet, hogy számunkra ennyi volt, ez a jó pár időszakot átszelő huzavona, a héjanász, és a történetünknek vége. Így egy kártyára az egymástól független életünket írom, illetve azt az életet, amiben te nem szerepelsz.

Egy másikra egy olyan életet írok, amiben bár szerepelsz, csekély a szereped, és előre nem látható jelentőséggel bírsz. Az is lehet, hogy te voltál a nyitja, te indítottál el, és nélkülözhetetlen voltál a számomra. Ettől függetlenül nem látlak többet, és azért voltál szükséges, hogy megérjek életem párjára. Az újabb kártyára ezt írom. Fogok egy kártyát, és ráírom a közös életünk is, mert nem tudhatjuk előre, hogy ez a sok hajcihő azért volt-e fontos, hogy egymásra érjünk meg, hogy egymástól függetlenül fejlődjünk, és a végén tökéletesek legyünk egymás számára. A sok millió lehetőség közül kiválasztok még jó párat, és mind, mind felírom egy-egy kártyára. Aztán ezeket a kártyákat fejjel lefelé az asztalra teszem, és amennyire csak tudom, jól összekeverem. Nem tudhatjuk mi miért történt, nem tudhatjuk mi és mikor fog történni, és tudod mit?

Nem is szeretném tudni: ez maga az élet. És majd a megfelelő időben, fogjuk, és kihúzzuk a megfelelő kártyát. Akkor már tudni fogjuk, hogy merre tovább. Szeretném hinni, hogy rendben lesz, szeretném hinni, hogy eljön egy olyan pillanat, amikor érezni fogom, hogy miért volt szükséges a kezdet a véghez. Elkezdtem.

• elengedés érzések jövőkép lélekhangok

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szentes Flóra Babett

Abban hiszek, hogy mindannyiunkban megtalálható ugyanaz. Rejlik bennünk valamiféle közös mélység, mely sokszor úgy tűnhet, érthetetlenül terül elénk csupán. Mégis azt gondolom, hogy minden érthetetlen könnyen értelmet nyerhet a megfelelő hívószavakra. Minden mozzanatommal azon vagyok, hogy megtaláljam ezeket a szavakat, s írásaimmal megszólíthassam olvasóimban azt, ami mindegyikünkben benne van. További tartalmakért látogass el a „Flóra Babett” néven futó Facebook oldalamra – várlak, s köszönet, amiért velem tartasz!