Szia, mi újság? Jól vagytok?

Hogy helyet szeretnék-e kapni ebben a világban? Soha. Egy percet sem. Amellett, hogy egyáltalán nem vagyok köteles egy bábként funkcionálni, amit akkor vesznek elő, amikor valami éppen nagyon jó, vagy nagyon rossz, ismerem a morális értékrendemet is. Hisz nem mind vagyunk ilyenek. Néha elfog minket a düh és a harag, és legszívesebben jól odamondanánk a felgyülemlett sérelmeket, de ma már azt hiszem ez felesleges. Egy idő után érezhető lesz a hiányod, hogy már nem a tipikus kiskutya szerepében tetszelegsz, aki az igazságtalanság ellenére is lohol a másik után. Ha pedig nem, annál jobb, ez világít rá a leginkább arra, hogy valószínűleg sosem voltál fontos.

Változunk, és a változás jó, hiszen általában hozzánk tesz, többek leszünk tőle. De sajnos van, amikor egy rendkívül negatív irányt vesz ez az úgynevezett „fejlődéstörténet”. Mert csak a pénz, csak a csillogás, csak a saját öröme, sikere számít az embernek. Itt viszont meg lehet, sőt meg is kell húzni azt a bizonyos vonalat. Nem vagy köteles részt venni a legújabb, de már ismert játszmában, amiből neked úgysem származik semmi jó.

Most, ahogy épp töröd magad, és szorongatod a telefont, azon morfondírozva, mit kellene válaszolni arra az emoji reakcióra, vagy arra a „Jól vagy?:)” kezdetű üzenetre, gondold át, mielőtt bármit is válaszolnál. Talán jobban jársz, ha inkább semmit sem reagálsz.

• emberi kapcsolatok érdeklődés őszinteség

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szabó Rebeka