Ha sosem maradnak

Volt már olyan, hogy hajnalig forgolódtál, az után a válasz után kutatva, hogy mi lehet a baj veled, hogy miért van az, hogy azt hiszik, kimeríthetetlen a szeretettárad és csak akkor jönnek vissza, amikor már végre kevesebbszer gondolsz rájuk?

Én éreztem.

Tudom milyen arra várni, hogy végre megcsörrenjen a telefonod és hogy akiért te mindent megtennél végre ne csak dobálózzon a nagy szavakkal, hanem legalább a kisujját megmozdítsa érted.

Tudom, milyen azt remélni, hogy most minden más lesz, majd a lehető legkisebb meglepetéssel felhúzni a szemöldököd, hogy ja, már megint így alakult. Tudom, milyen megkérdőjelezni minden pozitív tulajdonságod és a negatívakra fókuszálni, de még valamit megtanultam. Ez pedig az, hogy az az ember, aki mellett foggal-körömmel ki kell tartanod, az saját magad.

Mert bármilyen rosszul hangzik is, néha ez minden, amit tenni tudsz. És hidd el, lesz olyan, aki látni és értékelni fogja, hogy milyen szerencsés veled. 

• elhagy lélekhangok lezárás

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Varga Emese