Kövess minket Facebookon.
A modern ember egyik legvonzóbb, mégis legritkább kiegészítője nem a csuklóján villan vagy a garázsában áll, hanem a nyelve hegyén pihen. Ez a verbális tartás. Abban a korban, ahol a véleménynyilvánítás szabadságát sokan összetévesztik a gátlástalan becsmérléssel, az elismerés képessége nem csupán kedvesség, hanem a szellemi arisztokrácia egyik legbiztosabb jele.
olvass továbbOké, beszéljünk őszintén. Ha kutyád van, akkor te is pontosan tudod, hogy az életed két részre szakadt: a „mit mutatsz a külvilágnak” és a „mi történik valójában a négy fal között, plusz a séta közben, plusz a parkban, plusz a kocsiban, plusz… érted”. Mert valljuk be, a kutyatartás nem egy szépen beállított reklám egy táskás rágcsáról meg egy mosolygós golden retrieverről a reggeli napfényben. A kutyatartás káosz. Gyönyörű, szőrös, néha büdös, de végtelenül szerethető káosz.
olvass továbbA fizikai érintés fontosságát nem lehet elnagyolni. Igényünk van rá. Még akkor is, ha sokszor tudatában sem vagyunk annak, hogy hányféle módon segíti a mindennapjainkat a testi kontaktus. De mit is nyújt nekünk valójában az érintés?
olvass tovább
Virág Klaudia
Párkapcsolatra vágyunk és annak minden tartalmára amilyen gyorsan csak lehet. Az a szomorú helyzet, hogy az „instant” szelleme, már a kapcsolatainkba is beférkőzött, és ha ez önmagában nem lenne elég baj, ezt megsózza az is, hogy már a megismerkedésünk pillanatától kezdve, úgy lépünk a másik felé, mintha az ellenségünk lenne, akit le kéne győzni, és komoly játszmázási hadműveletekbe kezdünk, annak érdekében, hogy ne mi kerüljünk ki vesztesként.
olvass tovább
Király Eszter
Hol vagytok, régimódi férfiak? Énekeltek-e nekünk bús-szerelmes melódiát az ablakunk alatt? Figyelitek-e, ahogyan halvány fény villan, függöny rebben, mert ott vagyunk, ott várakozunk mögötte, aprócska szobánk rejtekében, mi régimódi lányok. Hol vagytok, ti régimódi férfiak, akik nem tartotok minket őskövületnek, vagy lovagkorból visszamaradt, lóháton illedelmesen keresztben ülő, hibbant időutazóknak?
olvass továbbKépzelj el valamit. Vasárnap délután,este. Kint vagy a városban. A pláza előtt tömeg, a kávézókban minden asztal foglalt, a mozikban telt ház. Körülötted emberek százai sietnek valahová – a boltba, a kasszához, a mozi előtti sorba, a kocsijukhoz, a következő programjukhoz. Mindenkinek van valami dolga. Mindenki teljesít, fogyaszt, halad.
olvass továbbVan egy különös paradoxon a modern világunkban. Soha ennyi erőforrást nem fektettünk a külsőnk alakításába – arcápolási rutinok tucatjai, személyi edzők, plasztikai sebészet, gardróbstylistok –, ugyanakkor soha nem voltunk ennyire magányosak, frusztráltak a kapcsolatainkban és elégedetlenek önmagunkkal. Miért van az, hogy a tükörbe nézve egyre „összerakottabb” képet látunk, mégis belül egyre kevésbé érezzük magunkat egésznek?
olvass tovább
Barna Berni
Sokat eszembe jut nagyszüleim két örökérvényű mondata mostanában. "Királynőnek, Király a párja." "Egy cselédlány akkor sem lesz úrinő, ha kalapot vesz."
olvass továbbAz empátia nem fizetőeszköz. És mégis: mi adjuk a legtöbbet, miközben mi magunk vagyunk a leginkább ráutalva arra, hogy valaki észrevegyen. Emlékszel arra a barátnődre a gimnáziumban, aki mindenkihez odament, aki sírt? Aki mindig tudta, mit mondjon? Aki soha nem ítélkezett, aki meghallgatott, aki jelen volt? Emlékszel, hogy néha éjfélkor is hívták, mert épp szakított valakivel, és te ott ültél a telefon mellett, bólogattál, simogattad a hangoddal?
olvass tovább
Varga Maja
Nem tudom a pontos választ a címben feltett kérdésre, mármint azt igazából, hogy mikor kezdtem el másokra hallgatni a saját hangom helyett. Talán az se igazán segített, hogy másoknak jobban elhittem, hogy mi nem vagyok, mint magamnak azt, hogy egyébként mi igen. Neked is ismerős ez?
olvass továbbAz esküvőjén minden menyasszony szeretne a legszebb formájában tündökölni, hogy elkápráztassa élete párját és a násznépet. A menyasszonyi ruha, a frizura és a smink mind hozzájárulnak a ragyogó megjelenéshez, ám a tökéletes összképhez a bőr tudatos felkészítése sem maradhat el. A kulcs nem az utolsó pillanatos megoldásokban, hanem a tudatos, időben elkezdett rutinban rejlik – így érhető el az a természetes ragyogás, ami igazán látványos a nagy napon.
olvass továbbA modern nagyvárosi folklór egyik legfájdalmasabb paradoxona: azért dolgozunk látástól mikulásig, hogy megteremtsük a „tökéletes életet” a partnerünkkel, de mire a bankszámla végén elég nulla sorakozik, pont az a személy válik idegenné mellettünk, akivel az egészet élvezni akartuk. A sikernek ára van, de nem mindegy, hogy ezt forintban vagy magányban fizetjük meg.
olvass továbbSokáig azt hisszük, hogy egy konkrét embert nem tudunk elengedni. Hogy ő hiányzik. Hogy nélküle valami fontos dolog maradt befejezetlen. Aztán egyszer csak általában minden különösebb dráma nélkül elkezd összeállni a kép.
olvass továbbReggel 8 óra. Még kómásan állsz a zuhany alatt, várod a langyos simogatást, de ahelyett, hogy balra tekernéd a kart, határozott mozdulattal jéghidegre váltasz. A lélegzeted elakad, a szíved a torkodban dobog, és legszívesebben ordítanál. Gratulálunk: épp most sokkoltad magad az életbe. De vajon megéri ez a napi kínszenvedés, vagy csak a Wim Hof-rajongók próbálnak rávenni minket a kollektív fagyoskodásra?
olvass továbbGondolkodtunk már azon, miért látja ugyanazt az embert az egyik barátja bölcs mentornak, a másik pedig idegesítő okoskodónak? Vagy miért van az, hogy miközben mi a legnagyobb jóindulattal közeledünk valaki felé, az illető mégis tüskésen, elutasítóan reagál? A válasz nem feltétlenül a mi viselkedésünkben, hanem egy sokkal mélyebb, pszichológiai törvényszerűségben rejlik: mindenki a saját belső világa szemüvegén keresztül szemléli a valóságot.
olvass továbbMások viselkedése valóban nem a te problémád. Sőt, még csak nem is téged minősít. Az egyetlen dolog, amiért felelős vagy az a reakciód. A szavaid, tetteid, hozzáállásod és viselkedési mintáid. Ezekért vagy felelősséggel. Hiszen az emberek viselkedésére nincs ráhatásod.
olvass tovább
Pilát Gábor
Amíg teremtik, hiszen a párkapcsolat nem egy olyan magától értetődő és működő jelenség, mint mondjuk a saját szervezetünk funkciói. A szívverésünkre, az emésztésünkre, a pislogásunkra nem kell külön-külön odafigyeljünk, és nem kell egy láthatatlan potméteren reggelente beállítani az aznapi kívánt értékeket. Mondhatnánk működik magától. A kapcsolat nem ilyen, azt teremteni kell, hogy létezhessen.
olvass továbbElég jó anya vagyok? Elég tehetséges vagyok? Elég jó barát - társ vagyok? Jól nevelem a gyerekemet? Jól vezetem a háztartást? Egyáltalán jó ember vagyok én? Kérdések milliói, amit mi emberek nap, mint nap képesek vagyunk feltenni önmagunknak, szabad utat engedve ezzel a csökkenő önbizalomnak és a magunkba vetett hit eltűnésének.
olvass továbbKovács Ágnes tervező és a KEVIN.MURPHY hazai nagyköveteinek együttműködéséből született meg a NODUS bőr hajkiegészítő kapszulakollekció – a természetes szépség és az önazonos megjelenés ünnepe. A két márka filozófiája harmonikusan fonódott össze, mintha szálak kapcsolódnának egy közös csomóban.
olvass továbbA nárcisztikus az, aki képes simán megvezetni másokat és elhitetni, hogy a legkedvesebb ember a Földön. Ő az, akinek külön érzéke van a manipulációhoz. Egy hamis képet hoz létre, elrejtve valódi természetét, majd miután megbizonyosodott arról, hogy bent vagy már a hálójában, lehull a lepel.
olvass tovább
